Élet-Stílus

Lassan regenerálódik az ózonpajzs

Az eddig reméltnél lassabban javulhat az ózonpajzs helyzete, 2065 körül bezárulhat a legnagyobb ózonlyuk, ha addig folyamatosan csökken a károsanyag kibocsátás mértéke. A megállapítást az ENSZ időjárás kutatással foglakozó szervezete tette Genfben egy konferencián.

Lényegesen lassabban javul az ózonpajzs helyzete, mint ahogy azt a tudósok gondolták korábban. Erre a megállapításra jutott az ENSZ nemzetközi időjárással foglakozó szervezete.
A legújabb álláspont szerint – a korábbi 2050 helyett – 2065-ig is eltarthat az Antarktisz feletti ózonréteg regenerálódása.

Az ózonréteg elvékonyodását, mint köztudott jórész a hűtőszekrényekhez és légkondicionáló berendezésekhez használt freon környezetkárosító hatása és a légszennyező anyagok kölcsönhatása okozta. Azonban nem a freon típusú – CFC az egyetlen dolog, ami hatással lehet az ózonrétegre. Ide kell sorolni a természetes tényezőket is, mint a napfoltokat, melyek az UV-sugárzásért felelnek, a vulkánokat, melyek kénes gázaikkal gyengítik az ózonréteget, de ugyanígy szerepet játszik az időjárás is: a sztratoszféra hideg levegője egyaránt képes erősíteni és gyengíteni az ózonpajzsot.

Noha bizonyos helyeken javult a helyzet, a Földet érő káros sugárzásokat megszűrő ózonréteg elvékonyodása bizonyos területeken, mint például Ausztrália egyre több problémát okoz az ott lakók számára.

A World Meteorological Organization (WMO) összefoglaló jelentése szerint a világ országaiban egyre kevesebb légkör-, illetve ózonréteg-károsító gázt használnak évről évre, és így esély látszik arra, hogy a légkörünk védelmi rétege regenerálhassa önmagát. A kutatók úgy látják, hogy a Kiotói Egyezmény ugyan változást hozott a károsanyag-kibocsátás területén, mégsem gondolhatjuk, hogy elég a Föld ózonrétegének a megvédelmezésének érdekében.

Kiotó hibányosságai

Bár Kiotóban 1997-ben több mint harminc iparosodott ország vállalta, hogy 2012-re csökkenti, de legalábbis korlátozza az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását, a két legnagyobb széndioxid-kibocsátó ország, az Egyesült Államok és Kína mindmáig semmilyen konkrét lépést nem tett az ott elhatározott korlátozások végrehajtásáért. Washington teljességgel hátat fordított a folyamatnak, Pekingnek pedig – mivel Kínát 1997-ben a fejlődő országok közé sorolták – semmilyen kötelezettséget nem kellett vállalnia.

A pesszimistább környezetvédők szerint igazán sosem leszünk képesek helyreállítani a Föld védőpajzsának számító ózonréteget. Az elmúlt 9 évben az ózonmennyiség nagyjából változatlan maradt, megállítva az először az 1980-as években észlelt csökkenést, azzal együtt is, hogy a kritikus, Antarktisz feletti ózonlyuk 2005-ben nagyobb volt mint valaha, közel 24 millió négyzetkilométert tett ki, ami nem sokkal kisebb, mint Észak-Amerika.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik