A General Motors Corporation (GM), a DaimlerChrysler (DC) és a BMW-csoport együttesen kívánja felvenni a versenyt a hibrid autók piacvezetőjével, a Toyota Motorral. A három óriás egy az eddigieknél kisebb helyigényű, ugyanakkor a belsőégésű motor méretétől kevésbé függő elektromos motorokkal működő hibrid rendszert fejleszt.
Az emelkedő nyersolajáraktól, valamint a folyamatosan szigorodó károsanyag-kibocsátási szabványoktól megrettent autógyárak ugyanis egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek olyan járműcsaládok létrehozására, amelyek fajlagos üzemanyag-felhasználása – teljesítményükhöz és szolgáltatásaikhoz képest – minden eddiginél alacsonyabb. A hibridek terén a Toyota volt az úttörő, amely 1997-ben mutatta be a Priust Japánban, és 2000-ben kezdte meg értékesítését külföldön.
A BMW hosszú távú energetikai stratégiája, a CleanEnergy (Tiszta energia) szerint a hidrogénnel működtetett dugattyús motor könnyebb, nagyobb teljesítményű és olcsóbb a szintén szóba jöhető tüzelőanyag-cellánál, gyártása pedig beilleszthető az eddigi technológiába. A hidrogén üzemanyagként való felhasználása nem egyszerű: az autógyártók a kúthálózat kiépítésére várnak, miközben az üzemanyag-értékesítő cégek a hidrogénnel is működő járművek tömeggyártásáig nem akarják megkezdeni az infrastruktúra kiépítését. Németországban is csupán egy-két ilyen kút működik, pedig a BMW már hosszú ideje kijelentette: a jövő a hidrogéné.
Mint az elkövetkező idők egyik alternatívája, a tüzelőanyag-cellás jármű fejlesztése is jól halad. A Honda a márciusi genfi autószalonon mutatta be azt az üzemanyagcellás koncepciómodellt, amely alapján 3-4 év múlva beindul a sorozatgyártás. A Honda nem áll egyedül e téren: az amerikai autógyárak, kormányzati támogatással, szériagyártásra érett üzemanyagcellás autókat kívánnak kifejleszteni. A programban a General Motors, a Ford, a DaimlerChrysler és a Hyundai autógyár, a ChevronTexaco, a BP és a Shell olajvállalat, továbbá a hidrogénüzemanyag-cellák legnagyobb előállítója, a Ballard Power Systems vesz részt. A fejlesztéshez a részt vevő vállalatok és a kormány fele-fele arányban 380 millió dollárral járultak hozzá.
