Élet-Stílus

Vízválság előtt áll a világ

A gazdag országoknak nagyobb felelősséggel kellene kezelni a világot fenyegető vízhiány kérdését, amelynek veszélyes következményeivel főleg a legszegényebb országok néznek már ma is szembe.

A legszegényebb afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok ma is komoly problémaként élik meg a vízhiány – legfőképpen a tiszta ivóvíz hiányának – következményeit, állítja a WWF legújabb tanulmánya.


Csökkenő iható víz

A világ ivóvízkészletei rohamosan fogynak, illetve egyes országokban a környezetszennyezés és a higiéniai hiányosságok miatt egyre csökken az iható víz mennyisége. Az ipari vízfelhasználás számos országban tisztítatlanul, avagy megfelelő szintű biológiai tisztítás nélkül jut vissza a folyókba, amelyek így egyre kevésbé képesek öntisztulási folyamataik fenntartására.

Más helyeken a túlzott öntözés, illetve a túlhasználat vet fel egyre súlyosbodó problémákat. Nem ritka az afrikai térségben a tavak méretcsökkenése, és ezáltal a megélhetés hiányában a népesség elvándorlása. A városokban felduzzadó népességet azonban a helyi infrastruktúra nem képes megfelelő szintű kommunális szolgáltatásokkal kiszolgálni és a peremkerületek szegénynegyedeiben egyre többen betegszenek meg a fertőzött vizekben élő kórokozóktól.

A fejlett országokban sem jobb a helyzet

Furcsa, de még a fejlett országok egy részében is gondot okoz az édesvíz mennyiségének csökkenése. A nemzetközi szervezet szerint a gazdagabb országoknak szabályozniuk kellene a vízkivétel feltételeit, illetve megfelelő díjakat kellene szedniük a hatékonyabb felhasználás érdekében. Az iparilag fejlett Japán, noha elegendő vízforrása van, leginkább a vízszennyezés problémájával küzd. A hatalmas városok kommunális szolgáltatási rendszereit is mind jobban megterheli az egyre növekvő népesség.

A világ különböző pontjain az átformálódó időjárás is növekvő fenyegetést jelent, a természetes rendszerek egy része már megbomlott ökológiai környezetként nem képes a korábbi vízkörforgást fenntartani. A globális klímaváltozás olyan különleges természeti jelenségeket is fenyeget mint a Holt-tenger, vagy a Csád-tó.

Az európai mediterrán térség a vízhiány miatt aszályoktól és erdőtüzektől szenved, amely a helyi turizmus visszaszorulásához vezethet. Ausztrália ma már a világ legszárazabb kontinense, itt a vízhiányon kívül a termőtalajok sótartalmának növekedése is egyre súlyosabb kérdések elé állítja a mezőgazdaságot.

A WWF szerint előretekintő környezetvédelem, globális szemléletváltás nélkül rövid időn belül jelentős ivóvízgondokkal szembesülhet a világ valamennyi országa.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik