Jaakúb Szarráf szerint már eddig is 10-15 ezer tonna nyersolaj ömlött a tengerbe, ami a Földközi-tenger „vitathatatlanul legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját jelenti”. A tengertől 25 méterre álló, július 14-én támadásnak kitett tartályok egyike már nem szivárog, de egy másik még mindig lángol, és félő, hogy felrobban. A libanoni miniszter megjegyezte, hogy a nagy horderejű környezeti balesetek ezidáig mindig az óceánokat sújtották, most először terjed az olajár egy zárt tengerben. „Nem szabad illúziókat táplálni, a szörnyű következmények nem csak Libanont érinthetik, de a Földközi-tenger keleti medencéjének összes országát” – mondta.
Az olajszennyezés most a libanoni tengerpartszakasz (220 km) egyharmadát érinti, és a miniszter szerint az északi irányú áramlatoknak köszönhetően Ciprust, Szíriát, Törökországot, Görögországot, de Izraelt is fenyegeti. A Földközi-tenger ökoszisztémája súlyosan meg fogja sínyleni a történteket, és egyes fajokat a kihalás veszélye fenyeget – hangoztatta.
A miniszter úgy becsülte, hogy a libanoni partok megtisztítása – amely nyilvánvalóan csak a légitámadások után kezdődhet – 45-50 millió dollárba fog kerülni, és eltart jövő nyárig. Szemére vetette Izraelnek, hogy a tengeri blokád miatt képtelenség a csapás elleni küzdelemre kivezényelni az embereket. Libanon – mondta – technikai segítségért folyamodott olyan országokhoz, amelyek korábban már elszenvedtek súlyos tengeri szennyeződést. Kuvait máris 40 tonna koaguláló anyagot küldött a vizen lebegő olajfoltok megkötésére.
Az Európai Unió pénteken ígérte, hogy anyagot és szakértőket küld a körzetbe. Mint arról Szarráf beszámolt, a dzsijei kőolajtartályokat ért találatok légkörszennyezést is kiváltottak, s az pénteken elérte Bejrútot. A mérgezett felhő ez idő szerint 30 km hosszan húzódik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
