Élet-Stílus

Alkotmányba ütközik a védetté nyilvánítás gyakorlata

Az Alkotmánybíróság jövő év március végéig adott haladékot a parlamentnek arra, hogy a természetvédelmi területek védetté nyilvánításának esetére a tulajdonosoknak biztosítson jogorvoslati lehetőséget.

A határozat alapja az volt, hogy az Ab-hez panasz érkezett: a Kőszegi Tájvédelmi Körzetben a gazdasági rendeltetésű erdőket – a törvényre hivatkozva – átminősítették természetvédelmi rendeltetésű erdővé, a magasabb védettségi fokozat pedig leszűkíti a tulajdonosok jogosítványait. A jogszabály mindig a területet írja körül, majd a védettséget be kell jegyezni az ingatlan nyilvántartásba. Ma az a jogi helyzet, hogy az érintett terület tulajdonosai csak az ingatlan nyilvántartási eljárás során fellebbezhetnek, de ez az ügy érdemi részét – az átsorolást – nem érinti. Az alkotmány viszont előírja, hogy mindenkinek biztosítani kell a jogorvoslatot az olyan hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Miután itt az alapvető döntés – a védetté nyilvánítás – jogszabályként jelenik meg, a jogorvoslat kizárt ellene, ugyanakkor az átminősítés az adott terület piaci értékét jelentősen befolyásolhatja, sőt a tulajdonost még a büntető törvénykönyv is fenyegeti, ha valami jogelleneset tesz, vagy éppen kötelező tevékenységet mulaszt el a saját tulajdonán.

Ezért a jogszabályi átminősítéssel szemben meg kell teremteni a fellebbezés (jogorvoslat) lehetőségét. Ezt az alkotmánybíróság úgy véli megvalósíthatónak, hogy a védett terület határait továbbra is jelölje ki jogszabály, de az egyes konkrét területek tulajdonosai már közigazgatási határozatban kapják meg az átminősítést. Ekkor ugyanis már fellebbezhetnek ellene.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik