Az érettségi vizsga megszerzését követően sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára, a színész szakmától azonban a sikertelen felvételi sem vette el a kedvét. Porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol olyan társakkal tanulta a szakmát, mint Sztankay István és Sas József. Emellett játszott a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában is.
Ötévnyi gyári munka után kapta első szerződését, Szendrő Józseftől, a Debreceni Csokonai Színház akkori igazgatójától. A színházi szerepek azonban nem elégítették ki, az előadások után parodizálta a színpadon felvonultatott karaktereket.
E paródiák sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött a fővárosba, s ekkortól már Hofi Géza néven vállalt fellépéseket szerte az országban, egyre nagyobb sikerrel. A kiugró sikert a Magyar Rádió 1968-as szilveszteri műsora hozta meg számára, amelyben a táncdalfesztivált parodizálta.
1969-ben a Komlós János vezette Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött, amelynek tizenhárom éven át, 1982-ig volt tagja. A Mikroszkóptól 1983-ban szerződött át a Madách Kamaraszínházba. Hofélia című önálló estjét ötszázszor játszotta óriási sikerrel, ám az 1987-től futó Élelem bére című darabja még ennél is több előadást ért meg.
Sikere a rendszerváltást követően is töretlen maradt, műsorainak hangvétele és stílusa, egyéni humora nem változott. Pályatársai szerint egyetlen szakmai besorolás sem érvényes munkásságára, intézménnyé vált, foglalkozása egyszerűen: Hofi.
Számos aranylemeze jelent meg, a Rádiókabaré szilvesztereinek állandó résztvevője volt. Kiemelkedő sikerének titka a közönséggel való szoros kapcsolat és a közélet eseményeinek kíméletlen kifigurázása volt. Poénjai minden generáció számára szállóigévé váltak. Hatvanadik születésnapja alkalmából, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 1998-ban Kossuth-díjat kapott.
2002-ben Pro Cultura Urbis díjat vehetett át, amelyet több évtizeden átívelő töretlen művészi pályájáért, jellegzetes figurái megteremtéséért, különleges egyénisége és a sajátosan magyar humor sikeres ötvözéséért ítéltek neki.
Egészségi állapota a kilencvenes évek második felétől fokozatosan romlott, átesett egy szívinfarktuson, valamint egy szemműtéten, ám amint egészsége engedte, színpadra lépett. 2002. februárjában még visszatért a világot jelentő deszkákra, s még két hónapot játszott április 10-én bekövetkezett haláláig. Hofi Gézát a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét egy, a Nagymező utcában állított szobor is őrzi.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
