Élet-Stílus

Mikrohullámok gyorsítanák a jövő processzorait

admin
admin

2006. 06. 26. 09:23

A brit Bath Egyetem kutatói szerint mágneses mezők alkalmazásával a jelenleginél akár 500-szor nagyobb teljesítményű számítógépeket kapnánk.

Az Alain Nogaret nevével fémjelzett projekt a szilíciumchipek legfőbb korlátait jelentő elektromos vezetékeket cserélné le a fent említett, nanotechnikával létrehozott mágneses rendszerre. Ezáltal a Wi-Fi és a mobiltelefonok jelátvitelének mintájára a mikroprocesszorok jeleit is vezetékmentessé tennék, a bökkenő csak az, hogy a jeleket előállító elektronikák túl nagyok ahhoz, hogy egy-egy processzorba belezsúfolják.

A projekt, melyben a briteken kívül belga és francia egyetemek kutatóközpontjai is részt vesznek, a mikrohullámú energia egészen parányi méreteken történő előállítási módozatait fogja megvizsgálni. A kísérletekben elektronokat ütköztetnek nanoméretű, mindössze néhány atom széles, mágnesekkel rétegezett félvezetőkben létrehozott mágneses mezőknek. Az eljárásban, az úgynevezett fordított elektron spin rezonanciában a mágneses mező eltéríti az elektronokat és megváltoztatja mágneses irányaikat.

Ez az elektronokban oszcillációt hoz létre, és mikrohullámú energia termelésére készteti azokat. A mikrohullámú energiát ezután elektromos jelek továbbítására használhatják anélkül, hogy azok gyengülnének, mint teszik azt az egyre vékonyodó vezetékekben.

Nogaret szerint a projekt azáltal, hogy egészen más irányból közelíti meg a mikroprocesszorok teljesítményének növelését, rendkívüli jövőt jósol a sokak által már leírtnak tekintett szilíciumtechnika számára. Eddig kizárólag az összetevők kicsinyítésével sajtoltak ki több erőt a chipekből, a hagyományos technika azonban rohamosan közeledik az anyagok, különösen a rézvezetékek adta határok felé.

Amennyiben az elméleti fizika terén alkotó Nogaret elve a gyakorlatban is bizonyít, akkor immár mérettől függetlenül 200-500-szoros sebességnövekedés is elérhető. A projekt Nogaret szerint 5-10 év múlva ér célegyenesbe.

Az ebből nyert technika lehetővé tenné olyan integrált áramkörök megalkotását is, melyek egyes kapcsolódásaik meghibásodása esetén is képesek lennének tovább működni. A rendszer programozható lenne, átirányításokkal folytathatóvá téve működését. Jelenleg egy kapcsolódó vezeték meghibásodása működésképtelenné tesz egy teljes integrált áramkört, éppen ezért az előállítás során nem fordulhatnak elő hibák. A gyártóknak jókora költségeken pormentes gyártócsarnokokat kell kialakítaniuk, míg az új rendszerrel szerelt chipnél a hibátlan működéshez elég, ha az elektromos alkatrészek 95 százaléka működik megfelelően, így az előállítás költségei is csökkennének.

A gyakorlati munka októberben veszi kezdetét a Bath Egyetem nanotechnológiai laboratóriumában, melybe bekapcsolódnak a gyakorlati szakemberek is, Simon Bending és John Davies professzorok.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor Angela Merkel greets an interactive robot at the digitalSTROM stand during the annual Girl's Day fair at the chancellery in Berlin on April 26, 2017.
The fair aims to attract young women to hi-tech and engineering jobs.  / AFP PHOTO / John MACDOUGALL
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.