Hagyományosan a tudósok az ilyen változásokat egyszerűen a környezeti változással – jelen esetben a globális fölmelegedéssel – kapcsolatos viselkedésváltozásoknak tekintették. De a tudósok azt mondják, hogy ezek a változások azok közé az egyre szaporodó bizonyítékok közé tartoznak, amelyek alátámasztják, hogy a globális fölmelegedés genetikai változásokat indukál, s ezek megváltoztatják ökoszisztémánkat.
A hatás a legmeghökkentőbb az északi szélességeken, ahol a klíma egyre inkább a délebbihez hasonlít. „Az elmúlt 40 évben az állatfajok az elterjedési területeiket a sarkok felé tolták, és a populációk korábban vándorolnak, fejlődnek vagy szaporodnak” – állítja William Bradshaw a eugene-i Oregon Egyetem evolúciógenetikusa, a Science folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány társszerzője.
A melegedés és az evolúció
Sok állat a nappal hosszát használja jelzésként, hogy eljött a szaporodás, a vándorlás vagy a téli nyugalomra térés ideje. De a globális fölmelegedés Alaszkát egyre inkább Mississippi államhoz teszi hasonlóvá, így azok a támpontok, amelyekre az állatok valaha támaszkodtak nem felelnek meg az éghajlatnak.
Bradshaw és munkatársa, Christina Holzapfel az európai barátposzátát hozza föl példaként. Ez a madár hagyományosan Németországban költ, majd délnyugatra vándorol, hogy Spanyolországban és Portugáliában teleljen.
A madarak egy része elkezdett Anglia nyugati részére vándorolni, ahol most megfelelő számukra a téli éghajlat. Tavasszal ezek a madarak Németországba visszatérve megelőzik a Spanyolországból érkező rokonaikat, és elfoglalják a legjobb fészkelőhelyeket.
Ráadásul Bradshaw és Holzapfel észrevette, hogy ez a kelet-nyugati migrációs minta ösztönös, ami arra utal, hogy már beépült az Angliába vándorló madarak génállományába.
Nem minden állat tud azonban ilyen jól alkalmazkodni a folytatódó éghajlatváltozáshoz. „A nagytestű állatok, például a jegesmedvék, valószínűleg elég rosszul alkalmazkodnak” – mondja Holzapfel. – „Hosszú az életciklusuk, így viszonylag sokáig tart, míg genetikailag adaptálódni tudnak”.
Ha nem változik a helyzet és folytatódik a fölmelegedés, hosszú távon azok az állatok lesznek a győztesek és maradnak fenn, amelyek viszonylag gyorsan alkalmazkodnak a változó klímához. Bolygónk ökoszisztémája jelentősen átalakul.
