Ha valaki azt gondolná, hogy Kingston Townon kívül nem létezhet reggae, ez a kölni születésű német fiatalember alaposan rácáfol a tévhitre. Az eredetileg Otto Tilmann névre anyakönyvezett Gentleman tinédzserként ismerkedett meg Jamaikával, és az elmúlt néhány évben az európai reggae legnagyobb képviselőjévé nőtte ki magát. Ebben persze óriási szerepe volt azoknak a mestereknek, akikkel együtt dolgozott: mindenekelőtt Bounty Killer, Capleton és a Morgan Heritage gyakorolt rá nagy hatást.
Gentleman dancehall-elemekkel tarkitott roots reggae-je elsöprő sikert aratott Németországban, és az ifjú énekes-zeneszerző-DJ (a szintén német, de inkább a dancehall-vonalon nyomuló Seeedhez hasonlóan) igazi fesztiválkedvenc lett.
Fél órával a meghirdetett kezdés előtt érkeztünk. A hajógyomor még aránylag üres volt. Ahhoz képest, hogy milyen gyorsasággal fogytak el a jegyek, kevésnek tűnt a néhány ember, aki a színpad előtt lézengett. Szép lassan szállingóztak a ska és a reggae rajongók, leginkább szőke hajú rasztafárik. A kezdés közel jó háromnegyed órát csúszott, addigra a terem teljesen megtelt.
A csapat nem volt teljes, hiszen hiányzott Gentleman mellől a másik Mc, de a produkció így is olyan zseniális produkciót nyújtott, melyet csak kivételes tehetségű előadók tudnak. A két fekete női vokalista kecses, gazellára emlékeztető mozgásvilága, valamint az ehhez társuló csodálatos orgánum elég jó párosítással örvendeztette meg a hímnem képviselőit.
A közönség már kezdettől fogva nagyon mozgatható volt, minden mondatát, minden mozdulatát lesték az énekesnek, teljesen együtt éltek a zenével, táncoltak, ugráltak. A koncert közel másfél órán keresztül tartott, majd a közönség óriási ováció közepette legalább háromszor követelte vissza a színpadra a zenekart.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
