Élet-Stílus

Valóban voltak piramisok Boszniában?

A nemzetközi hírügynökségek ugyan rögtön átvették a szenzációsnak tűnő hírt, neves régészek azonban finoman fogalmazva is kétkedve fogadták a bosnyák–amerikai üzletember, Semir Osmanagic bejelentését, miszerint Szarajevótól alig 20 kilométerre megtalálta Európa első piramisát. Egy újabb lelkes – ám gazdag –, amatőr régész felültette volna a nemzetközi sajtót?

„Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy Európa első piramisait találtuk meg” – nyilatkozta még pénteken Semir Osmanagic, a visokói ásatások vezetője, egyben hazatérő bosnyák–amerikai üzletember – a National Geographic angol nyelvű honlapjának. Amikor tavaly októberben először bejárta a hír a világot, már sejteni lehetett: a régészközösség kritikusan fogadja majd a felfedezést, hiszen Európában az Osmanagic által felvetett időpontokban még vadászó-halászó törzsek éltek, akik primitív eszközökkel próbálták biztosítani a túlélésükhöz szükséges élelmet.

Jó érzéke van – a médiához

Csakhogy Osmanagic valószínűleg jobban ért a média világához, mint a régészek zöme. Magához az ásatáshoz azonban talán kevésbé. Bosznia középkori központja valóban sok érdekességet rejthet, ám hogy többek között egy akár 12 ezer éves piramist is, azt azért sokan kétségbe vonják. Bár Osmanagic többször cáfolta már, hogy 12 ezer évesre becsülné a talált leleteket, helyesbítésként csak annyit állított, hogy egyelőre nehéz meghatározni a kövek korát: lehetnek 12 ezer évesek, de származhatnak Kr. e. 2500 körülről is.

Osmanagic most abban reménykedik, hogy előkerülnek olyan szerves anyagok (csontok, famaradványok, elszenesedett leletek), amelyeket radiokarbonos vizsgálatnak lehetne alávetni. Akkor ténylegesen is kiderülne, hogy milyen idősek a visokói leletek.

Ami viszont már most biztos: egy Szarajevóhoz közeli domboldalban több, furcsa járatra bukkantak Osmanagic emberei, amelyek minden bizonnyal tényleg mesterséges létesítmények. Természetes járatokhoz túl szabályosak a felfedezett üregek, ám ennél többet biztonsággal egyelőre egyetlen neves régész sem merne állítani.

Földön kívüli ősöktől származó piramisépítők?

Osmanagic azonban meg van győződve róla, hogy a domb alatt egy piramis rejlik, sőt, a közelben fekvő két másik domb alatt két másik piramis is található. A bosnyák üzletember rögtön el is nevezte őket a Nap, a Hold és a Sárkány Piramisának. Több szakértő nyomban fel is hívta a figyelmet rá, hogy Osmanagic nem először játszik el a hagyományostól ugyancsak eltérő gondolatokkal. Korábban több hírügynökség is megemlítette, hogy Osmanagic több mint 15 évet töltött el Mexikóban és Egyiptomban piramisok tanulmányozásával.

Az üzletember könyvet is írt a mexikói piramisokról, amelyben azt állította, hogy a maják tulajdonképpen a földön kívülről érkeztek, és emiatt voltak képesek olyan fantasztikus piramisokat építeni. Ráadásul szerinte a világ más pontjain felépített piramisokat tulajdonképpen mind közös ősöktől származó népcsoportok építették, egészen pontosan az elsüllyedt Atlantiszról származó népcsoportot tekinti Osmanagic a közös ősnépnek. A mostani állítólagos piramisokat is az Atlantiszról származó kultúra volt képes csak felépíteni, így tulajdonképpen bizonyos szempontból a bosnyákok ősei és a maják, valamint az egyiptomiak rokonok lennének.

Hol vannak a bizonyítékok?

A National Geographic angol nyelvű honlapjának nyilatkozó régészek úgy vélik, a bizonyítás terhe Osmanagic vállát nyomja, ráadásul a különleges állításokat különleges alapossággal kellene bizonyítani, csakhogy a bosnyák üzletember eddig semmi konkrétat nem tett le az asztalra. A régészek elfogadott nézete szerint Bosznia e területén az Osmanagic által megadott időszakban vadászó törzsek éltek, akik nem rendelkeztek egy piramis felépítéséhez szükséges képességekkel és eszközökkel.

A New York-i Archeology magazin vezetője, Mark Rose egyenesen szélhámosnak nevezte Osmanagicot, a nemezetközi sajtót pedig jóindulattal is csak hiszékenynek. Rose arra is felhívta a figyelmet, hogy a balkáni háborúk olyannyira szétzilálták a bosnyák régészeti felügyeleti szerveket, hogy gyakorlatilag az kezdhet ásatásokba, aki akar és pénze van hozzá. A legnagyobb probléma azonban inkább az, hogy az ásatások során más korból származó (például középkori), valóban értékes leletek semmisülhetnek meg: márpedig Visoko környéke tele van fontos középkori leletekkel.

Rose az esetet azzal hasonlítja össze, mintha valaki engedélyt adna a Stonehenge ledózerolására, mivel egy ámokfutó azt feltételezi, hogy a Stonehenge alatt egy elveszett civilizáció még értékesebb és még régebbi leleteire találnak rá. A boszniai üzletembert azonban egyáltalán nem zavarja, hogy a régészszakma egyöntetűen elutasítja és kontárnak tartja: a következő hat hónapban gőzerővel folytatja az ásatásokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik