Természetesen jelen volt a modernizáció meghirdetője, a támadott főigazgató, aki továbbra is kitart álláspontja mellett, mely szerint bizonyos lépések megtételére szükség van, még akkor is, ha őt „elsöpri a népharag”.
Dr. Hegyi Árpád Jutocsa a sajtótájékoztató kezdetén kijelentette, célja az általa kidolgozott reformtervezet pontjainak tisztázása és magyarázása, mivel a mostani vezetés és az operaház társulata illetve a szakszervezet tagjai közti konfliktusnak egyedül a modernizációs program meg nem értése, és szükségességének tagadása az oka. Megyeri László, a program ügyvezetője elmondta, hogy a modernizáció a működési, szervezeti és szabályozási rendszer átalakítását is magába foglalja. Új alapító okirat készült és sor került az SZMSZ módosítására is. Lényeges változás, hogy a MÁO engedélyt kapott vállalkozói tevékenység folytatására, ami a főigazgató szerint számos bevételforrás létrehozását teszi lehetővé. Példaként említette egy korszerű jelmez és díszletműhely üzemeltetését, mely amellett, hogy a színház szükségleteit kielégíti, kapacitását felhasználva más, akár külföldi intézmények számára is gyárthat eszközöket.
Európai színvonal
A főigazgató szerint programja teljes és komplett művészeti és működési átalakítási terv, mely lehetővé teszi, hogy a MÁO a jövőben Európa-szintű művészeti intézmény legyen. Hozzátette, a modernizációt a kormány is elfogadta. Megyeri elmondta, hogy az operaház felújítása 6- 8 éven belül, az Erkel Színház felújítása ennél hamarabb szükséges, ezeket a vezetés magántőke bevonásával kívánja finanszírozni oly módon, hogy a felújítást végző befektető a jövőben bérbe adja az épületet a társulatnak. A teljes modernizáció közel 2 milliárd forintot igényel, amelyből első lépésként 250 millió forint áll rendelkezésre. A főigazgató reményei szerint, ha az első lépésben vállaltakat teljesítik, akkor remélhetik a kormány további bizalmát és támogatását.
„ A modernizáció szükséges és halaszthatatlan lépés, hiszen a MÁO évek óta forráshiánnyal küzd, ez lehetetlenné teszi a tervszerű gazdálkodást és magas művészi színvonalon való működést. A jelenlegi vezetés 750 millió forintos béradósággal, 500 millió feletti tartozással és leszerződött műsorrenddel vette át az operaházat. Ez olyan, mintha egy 60 ezres autót lízingelnénk de csak 30 ezrünk lenne rá”- folytatta a főigazgató, aki szerint az operaház-közeli szolgáltató és beszállító cégekkel kötött szerződések felülvizsgálata is elengedhetetlenül szükséges. Ezek ugyanis szerinte a tisztességesnél nagyobb mértékben részesülnek az Opera javaiban. Természetesen érthetőnek tartja a felháborodást, felkészült a szakszervezet leveleire, az aláírásgyűjtésre és arra, hogy sokan lesznek haragosai és sokan fogják lemondásra felszólítani, ő azonban hisz a programjában. Tisztában van azzal is, hogy a dolgozók érdekét is sérti a modernizációs program, hiszen nem titok, hogy az elbocsátások a társulat több mint 10 százalékát fogják érinteni. A pontos létszám a költségcsökkentés három fő lépésének megtétele után derül ki.
Ezek közül az első a kollektív szerződés módosítása, a második a fent említett létszámcsökkentés, a harmadik pedig a programszűkítés.
Az előadások számának csökkentése három szempont figyelembevételével alakult ki. Az első a közönségszervezési szempont, a második az előadás összköltségének (az úgynevezett esti bekerülési költségnek) a figyelembe vétele, a harmadik pedig az előadás időpontjainak felülvizsgálása. Mindez annak érdekében, hogy ne essenek bele a dolgozók szabadnapjaiba: kifizetésük ugyanis olykor 2 millió forintba is kerülhet. Így a jövő évadban 315 helyett 265 előadásra kerül majd sor, öt bemutató helyett csak négyet tartanak.
A konkrét címekről a május 22-i sajtótájékoztatón lesz szó. A fennmaradó 52 hely Hegyi Árpád Jutocsa szerint kitölthető a minimális költségű, 1-2 művész közreműködésével megrendezett dalestekkel, illetve az épület bérbeadásával. A bérbeadással szerinte az operaház akár alkalmanként 10 millió forintos plusz bevételhez juthatna, és ezzel akár fél milliárd forinttal gazdagodhatna. További fél milliárd forint pedig beszerezhető lenne külföldi fellépések vállalásával. A főigazgató hangsúlyozta, tudja, hogy imént felvázolt elképzeléseit sokan demagógnak fogják bélyegezni, ezzel csupán arra próbált rámutatni, mennyi kihasználatlan bevételforrása van a MÁO- nak.
Ingerült hangulatban
A főigazgató a továbbiakban igyekezett tisztázni a félreértéseket. Elmondása szerint Aradi Mária, akit az egyik legmodernebb gondolkodású balettmesternek tart, nem az ő felszólítására távozott, hanem felmondott. Felmondásának oka az, hogy Keveházi Gábor nem volt megelégedve vele. Aradi jelenleg a főigazgató tanácsadójaként működik tovább. A régóta tervben lévő Elfújta a szél című balett megrendezéséhez is közelebb kerülhetnek, ha sikerül szponzorokat szerezni, és létrejön a Magyar Nemzeti Balett Alapítvánnyal körvonalazódó megállapodás. Az előadáshoz szükséges 25 millióból máig 10-15 hiányzik.
A hangulat ezután vált egyre forróbbá, a feldühödött szakszervezeti vezető és a közalkalmazottak képviselőjének felszólalása miatt az újságírók alig jutottak szóhoz. Egy kérdésre válaszolva a főigazgató elismerte, hogy az új kulturális miniszteren is nagyban múlik, folytatódhat-e a modernizáció.
Rotter Oszkár szakszervezeti vezető szerint Hegyi Árpád Jutocsa szavaiból úgy tűnhet, hogy a program kidolgozását alapos egyeztetések és előkészítés előzte meg, ez azonban szerinte nem így van. Sem a program, sem az SZMSZ-módosítás nincs a házban dolgozókkal egyeztetve. Kijelentését a közalkalmazotti tanács heves bólogatása kísérte: egy napjuk volt, hogy a dokumentumokra reagáljanak.
