A XX. század elején Berlin Európa kulturális központjának számított (Párizs mellett), de a világháborúk többszörösen derékba törték „fényes” életvitelét. Németország újraegyesítése óta viszont ismét magához tért, és igazi kozmopolita jelleget öltött. Csodásan felújított házak, sokkoló újdonságok, parkok, bárok, múzeumok, színházak egyvelege várja az arra járót. Ha izgalmas és újdonságokat nyújtó élményekre vágyunk, berlini látogatásunk során biztos nem fogunk csalatkozni.
Unter den Linden
A város észak-déli irányban 38 kilométeren, kelet-nyugati irányban 45 kilométeren terül el. Jól szervezett tömegközlekedési rendszerének köszönhetően könnyen bejárhatjuk akár gyalogosan – persze busszal és metróval spékelve – vagy akár biciklin is; nagy kiterjedésű parkjai, a városon keresztülfutó Spree folyó és a tavak kellemessé teszik az autómentes közlekedést.
A látnivalók a legnagyobb koncentrációban az Unter den Linden sugárúton találhatók. Ha először járunk Berlinben, akkor érdemes a sétát a Brandenburgi kapunál (Pariser Platzon), a sugárút nyugati végén kezdeni. Innen továbbhaladva csodás XVIII–XIX.századi és ultramodern épületek egyvelegét láthatjuk: a városi könyvtár, a Humboldt Egyetem, a Német Történelmi Múzeum és az opera is itt van. A múzeumszigeten megpihenhetünk egy könnyű ebéd erejéig, vagy betérhetünk a berlini dómba (az utca végén). Mind a művészetkedvelőknek, mind pedig az építészet csodálóinak kihagyhatatlan élményben lesz részük.
Brandenburger Tor
A kapu nem is olyan rég még Kelet- és Nyugat-Berlin elválasztó vonalán állt. Manapság a város legtöbbet fényképezett építménye. Ha visszatekintünk történelmi múltjára, talán nem is csodálkozunk azon, hogy miért is van ez így. A kapu 1791-ben a béke szimbólumának épült. Később a porosz katonai hatalom szimbóluma lett, s koronaként megkapta az aranyhintón szárnyaló Győzelem Istennőt. Még később a náci hadseregek használták erőfitogtatásra az impozáns teret. 1961-től, a fal felállításától fogva hermetikusan lezárt senki földjén állt, majd 1989 novemberében a fal lerombolásának vált szimbólumává.
Manapság talán már csak eredeti funkcióját tölti be: a város egy szép kapuja, amely egy forgalmas tér közepén áll. S az árnyékában lebzselő szuvenírárusok annyi eredeti faldarabot adnak el, hogy abból akár egész Németországot körülkeríthetnénk.
Néhány adat pár szóban – Berlin
• Berlin nemzeti és regionális központ is: Németország fővárosa és egyben városállam. Lakossága megközelíti a 3,5 milliót, amelyből csaknem félmillió külföldi.
• Németország és egyben a világ egyik legnagyobb elektronikai cége, az AEG berlini születésű, csakúgy, mint a Siemens.
• Nyugat-Berlint a „külvilágtól” összesen 155 kilométer fal választotta el. Kelet- és Nyugat-Berlin között 43 kilométernyi fal húzódott, ezt 302 megfigyelőállás, 20 bunker és 259 kutyafuttató állás tarkította.
• A Checkpoint Charlie az amerikaiak ellenőrzése alatt álló átjáró volt. Az őrházat 1990-ben eltávolították, és most a Szövetségesek Múzeumában várja az érdeklődőket. Az erdeti helyen, a Friedrichstrassén őrházmásolat áll.
A berlini Németország legöregebb állatkertje. Nemzetközi megítélésben is rangos helyen áll, ugyanis itt található a világ legtöbb állatfaja egyhelyen összegyűjtve.
• Currywurst: a ketchupos currymártással felszolgált sült kolbász igazi berlini találmány (bár a hamburgiak szerint hanza eredetű). A különleges ízesítésű csemegével Herta Heuwer állt elő 1949-ben, kinek falatozója szinte azonnal kultikus hellyé vált. A currywurst-őrület azóta sem lankad: Frau Heuwer CurryMama emlékét manapság is becsben őrzik, sőt már currykolbász-múzeuma is van Berlinnek.
Parkok és kilátótornyok
A Tiergarten a város legnagyobb és legfontosabb parkja. Eredetileg a Nagy Választófejedelem (1640–1688) vadászterülete volt, de a XVIII. században közterületi parkká alakították. Kellemes nyári kikapcsolódásként idejárnak hűsölni a helyiek is. Ha egy nap már elegünk lenne az erőltetett városnézési menetből, és inkább csak laza szemlélődésre vágynánk, látogassunk el ide. Egy egész napot is kellemesen el lehet tölteni: állatkertben sétálhatunk, napozhatunk, frizbizhetünk, és esténként husit is süthetünk a szabadban.
Ha pedig madártávlatból szeretnénk letekinteni a városra, felmehetünk az Alexanderplatz TV-tornyába: egy csésze kávé elfogyasztása mellett panorámás kilátást kapunk Berlinről a maga körül forgó toronyból. Amúgy más magaslatokról is letekinthetünk a metropoliszra: a Potsdamer Platzon Európa leggyorsabb liftje repít minket a magasba, a Reichstag üvegkupolájából pedig a történelmi belváros tetőrengetege nyílik elénk.
A félbevágott város – Checkpoint Charlie
1945 júniusától Berlin négyhatalmi megszállás alatt állt: az egyik felét a szovjetek, a másikat pedig az angolok, a franciák és az amerikaik ellenőrizték. Kelet-Berlin az NDK fővárosa lett, Nyugat-Berlin viszont kicsit a levegőben függött, igazából nem tartozott sem az NSZK-hoz, sem pedig az ellenőrző hatalmakhoz. A nyugati részt megfosztották fővárosi rangjától – azt Bonnba helyezték át – és 1961 augusztusától egy kőfallal választották el keleti testvérétől.
A falon kizárólag csak a nyugati hatalmak katonái és diplomatái léphettek át: a három átjárón – A(lpha), B(ravó) és C(harlie) – ki-be járhattak, mert sem a kelet-, sem a nyugatnémet katonák nem ellenőrízhették őket… és így születtek a James Bond-filmek! Manapság irodaépületek és jobbnál jobb boltok várják az arrajárót.
Történelem a Spree folyó vidékén
A Spree folyó két partján, az észak-német alföldön fekszik Berlin. A város a kezdetekben csak a folyóvölgyet foglalta el, de az elmúlt évszázadban a magasabban fekvő síkságra is kiterjeszkedett. Hat évszázadon keresztül a Hohenzollern hercegi család tartományi székhelye.
1237: Berlinről először tesznek említést a hivatalos iratok.
1618–1648: A 30 éves háborúban a város lakosságának fele elpusztul. A népesség felpumpálása végett Frigyes Vilmos 6000 hugenottát importál Berlinbe, minek következtéből a lakosság fele francia lett.
1740–1786: Nagy Frigyes korában Poroszország jelentős katonai hatalom. Fővárosa, Berlin a német felvilágosodás központja. A kor szellemében felépül az opera, az Unter den Linden utca és a Humbold Egyetem.
1871 (Versailles): Megalakul a Német Birodalom, és I. Vilmos porosz király a birodalom kormányzója (is) lesz. Berlin birodalmi főváros. Felépül a Reichstag, a birodalmi parlament.
1933. január – 1945. május: Hitler és hívei Berlinből irányítják a Birodalmat.
1945. május 8: a náci csapatok megadják magukat. A feltétel néküli békeegyezményt Berlin külvárosában, Karlshorstban írják alá (manapság múzeum). A Német Birodalom és vele együtt fővárosa, Berlin poraiba hull.
Európa legnagyobb zsidó múzeuma Berlinben található: 2001-ben nyitotta meg kapuit. Ami leginkább megkülönbözteti ezt a zsidó múzeumot a többitől az az, hogy nemcsak a náci uralom szörnyűséges emlékeit idézi (holott azt is taglalja, és tulajdonképpen az egész épület ennek állít emléket), hanem a németországi zsidók életét mutatja be a IV. századtól napjainkig.
A múzeumot a lengyel származású Daniel Libeskind tervezte. Az építész megvallása szerint a felkérés elfogadása számára nem volt kétséges; nem egy egyszerű épület megtervezéséről volt szó, családjának nagy része a holokausztban vesztette életét. De Libeskind az épület megszületésében a reményt látja megfogalmazódni.
Az épületkomplexum három útvonalat reprezentál szerkezetével: a leghosszabb folyosó a folytonosság; az örök élet felé vezet, a következő a száműzöttek kertjébe és a harmadik a holokauszt zsákutcájába. A kivégzett zsidók hiányát egy hatalmas üres tér reprezentálja. A múzeum kiállítótermeit az üresség felett átvezető hidak kötik össze. Berlin történelme értelmezhetetlen zsidó lakosai nélkül, mind fizikálisan, mind pedig érzelmileg integrálni kellett a holokauszt emlékét. Ha a múzeumba nem is megyünk be, az épület és az általa állított szimbólum mindenképpen megér néhány perc elgondolkodást.
Berlin kulturális ajánlatát nehezen lehetne egy lapon összegezni: három operaháza, 52 színháza, több mint 170 múzeuma és 200 galériája magáért beszél. Naponta, hihetetlen, de kb. 1500 kulturális esemény zajlik a fővárosban.
Ha a kevésbé konformizált szórakozást kedveljük, feltétlenül látogassunk el a zsidónegyed közepén található Tachelasba. Egy szétbombázott régi áruházat pár évvel ezelőtt elfoglalt néhány művész, és kétkezi munkával stúdiókká és szoborparkká alakította át az amúgy teljesen lepukkant épületet. Hogy az arrajárók még kellemesebben élvezhessék a művésztanya hangulatát, kávéházat és éttermet is kialakítottak a squatterek. Munkájuk megbecsüléseként az épület tulajdonjoga a művészeké lett.
Tippek: városi séták és csillagtúrás kirándulások
1. Hajós élvezetek: ha az időjárás engedi, kellemes egynapos program lehet vízi úton becsalinkázni Berlint. A Havel és Spree folyón, a Wannseén és a Müggelseén végigmehetünk egy helyi turistahajón, vagy akár bérelhetünk magunk is vitorlást, kenut, csónakot…
2. Museumsinsel: Aki szereti a szépművészetet, annak feltétlenül el kell látogatnia a múzeumsziget kiállítótermeibe. Az épületkomplexumban öt múzeum található (Alten és Neue Museum, Bode-Museum, Alte Nationalgalerie és a Pergamon Museum). Jelenleg a legtöbb éppen felújítás alatt van (2010-ig), de a Pergamon Múzeum nyitva tartja kapuit: ókori görög, római, babilóniai, iszlám és közép-keletei kultúrák fantasztikus művészeti emlékeit tekinthetjük itt meg.
3. Szép egynapos programot ígér a potsdami kirándulás Sans Souci kastélyával.
4. Aki szeret vásárolni, Berlinben megint csak nem fog csalódni: szinte minden kapható. Heti rendszerességgel felállított utcai piacok, antik és giccs kirakodóvásárok (Georgenstrasse szerda–hétfő, máshol minden hétvégén), gadzset boltok és sikk bevásárlóközpontok (Kurfürstendamm-Karre, Schönhauser Allee Arkaden, Potsdamer Platz Arkaden). Kinek mihez van éppen gusztusa, kedvére válogathat.
Berlin Welcome Card
Ingyenes utazást biztosít tömegközlekedési eszközökre egy felnőtt és max. három 14 év alatti gyerek számára (az ABC Berlin–Brandenburg tarifazónán belül). A 48 órás jegy ára 16 €, a 72 órásé pedig 22 €. Megvásárolható: turistainformációs standoknál, szállodákban, S-bahn-állomásokon vagy akár meg is rendelhető a +49 (0) 30 25 00 25 hotline számon. A Berlin Welcome Card kuponkönyvecskével jár együtt, amellyel kedvezményes árú – néhol akár 50 százalékkal is olcsóbb – múzeum- stb. belépőkhöz juthatunk hozzá.
Múzeum Kártya – SchauLUST MuseenBERLIN
Ajánlott azoknak, akik több múzeumot is meg szeretnének látogani: 10 €-ért több mint 50 múzeumba juthatunk be (kedvezményes jegy 5 €). A kártya 3 egymást követő napon érvényes.
