A Greenpeace kedden Moszkvában közzétett évfordulós tanulmányában közölt adatok többszörösen felülmúlják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és más ENSZ-szervek tavalyi bagatellizáló jelentésének adatait, amelyek szerint alig ötven haláleset köthető biztosan Csernobilhoz, s a balesetből fakadó sugárfertőzés a hatszázezer “likvidáló” közül – ahogyan a baleset következményeinek leküzdésében részt vevőket nevezik – végül mindössze négyezernek a halálát fogja okozni.
A független nemzetközi környezetvédő szervezet prognózisa szerint mintegy 270 ezer rákos megbetegedés és 93 ezer haláleset kapcsolódik még a csernobili sugárhatásokhoz. A tanulmány szerint továbbá 1990-2004 között Oroszországban 60 ezer, míg Fehéroroszországban és Ukrajnában 140 ezer rákhalál volt Csernobilnak betudható.
A tanulmány elemzi a sugárzás egyéb kóros hatásait is a szervezetre: az immunrendszer és a belső elválasztású mirigyek károsodása, szív- és érrendszeri problémák, vérbetegségek, lelki bántalmak, s a serdülőknél kirívó fejlődési zavarok.
Magyarország is érintett
Húsz évvel a csernobili katasztrófa után gyakorlatilag valamennyi vizsgált likvidáló immunhiányosságokat mutat (vagyis szervezete kevésbé áll ellen a betegségeknek), s a megfigyeltek 80-84 százaléka három vagy még több krónikus betegségben (érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívproblémák) szenved egyszerre – mondta Ida Oradovszkaja, az orosz immunológiai intézet tudományos munkatársa.
Galina Rumjanceva elmegyógyász kutató elmondta, hogy a likvidálók (jelesül három régióban megfigyelt kétezer likvidáló) több mint 40 százalékban szenvedtek agybetegségekben.
A Greenpeace megjegyezte, hogy Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a csernobili baleset további két tucat európai országot, köztük Magyarországot is sújtotta, és 45 260 négyzetkilométernyi föld fertőződött cézium-137 izotóppal.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
