Tóth Attila, a BÉT kommunikációs és üzletpolitikai igazgatója a lap érdeklődésére elmondta: az emissziós kereskedésben nagy lehetőségek vannak, az európai piacokon több mint egy év alatt a CO2 egysége, vagyis tonnája 6 euróról 30 euró fölé nőtt. A határidős piacon várható nagyobb érdeklődés az emissziós kereskedésre, hiszen a hazai cégek a kibocsátási kvótákat nem feltétlenül az azonnali piacon adnák-vennék – tette hozzá Tóth Attila.
Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy akár magánszemélyek, de környezetvédelmi szervezetek is vásárolhatják a CO2-kvótát a piacon, így a kvótakereskedelem nem korlátozódik a nagy iparvállalatokra, amelyek alanyi jogon kapnak kibocsátási egységeket az „elsődleges forgalmazótól”, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől (OKTVF). Előfordulhat az is, hogy például természetvédelmi szervezetek vásárolnak fel kvótákat azért, hogy azok ne legyenek elhasználhatók, arra kényszerítve ezzel az ipari vállalatokat, hogy visszafogják CO2-kibocsátásukat. Az EU-tól Magyarország 2005-2006-ra megkapta a kvótákat, a cégeknek juttatott 60,26 millió kibocsátási egység értéke – a nyugat-európai piaci árfolyamok alapján – meghaladja a 435 milliárd forintot. Az összkvóta 5 százaléka felett az állam szabadon rendelkezik, azt aukción értékesíti.
A 2005-ös és az idei évre vonatkozó kvótákat csak pár hete határozták meg, így az idei emissziós részt a tavalyiból fedezhetik, hasonlóan történhet ez jövőre is, amikor a 2006-ra megállapított kvótából fedezhető a 2007-es esetleges emissziós túllépés. Az ilyen lehetőség viszont 2008-tól már megszűnne. A tőzsde kommunikációs igazgatója elmondta: a szabályozási környezetben szükséges némi finomítás, amelyet a PSZÁF és a jogalkotó elvégezhet, hiszen a CO2 nem minősül sem értékpapírnak, sem árunak, így néhány nyitott kérdés még tisztázandó.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
