Élet-Stílus

Az urán és az emberi DNS

Egy új kutatás szerint az uránium képes kötődni az emberi DNS-hez. A felfedezés messzemenő következményeket feltételez az úgynevezett szegényített uránból készült fegyverzetet használó katonák, az egykori harci övezetek jelenlegi lakói és az uránbányák, valamint feldolgozó létesítményeik közelében élők esetében.

Az uránnak, amikor radioaktív fémmé alakul, mélyreható hatásai vannak az emberi DNS-re. Ezeket a radioaktív hatásokat már évtizedek óta ismerjük, azonban jó ideje kíséri tekintélyes vita a megőrölt, majd vegyszerekkel kezelt uránércből kapott porral (yellowcake), és a szegényített urániummal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat. Ezen a téren viszont nincs igazán egyetértés.

Most azonban az egyesült államokbeli Észak-Arizona Egyetem biokémikusa, Diane Stearns megállapította, hogy amikor a sejtek uránnak vannak kitéve, az urán hozzákapcsolódik a DNS-hez, a sejtek pedig mutálódni kezdenek proteintöbbszörözési hibák egész sorát váltva ki, melyek közül több rákos megbetegedést gerjeszthet.

A kutatás megerősíti azt a gyanút, mely szerint az uránium mint nehézfém károsítja a DNS-t, radioaktív tulajdonságaitól függetlenül. Az már korábban is ismert volt, hogy több nehézfém képes a DNS-hez kapcsolódni, az uránium esetében azonban csak most először sikerült ezt kimutatni.

A szegényített uránt – ami az urán erősen radioaktív izotópjainak eltávolítása után marad – széles körben alkalmazzák a haditechnikákban, mivel egy rendkívül nagy sűrűségű fémről van szó. Alkalmazásával nagyobb becsapódási energia, azaz nagyobb áthatoló képesség érhető el. A tankelhárító fegyverek, a tankok páncélzata és lőszerei csupán néhány a jól bevett alkalmazások közül. Furcsa módon az urán egészégre történő hatását az 1940-es évek eleje, konkrétan a Manhattan-projekt óta nem tanulmányozták.

Az utóbbi időben azonban egyre több kérdés merült fel a szegényített uránnal kapcsolatban, melynek aktivitása jóval kisebb a természetes uránénál. Stearns kutatása fényt deríthet az Öböl-háború-szindróma és a szegényített urán közötti lehetséges kapcsolatra, vagy a Közel-Keleten és a Balkánon kialakult nagyfokú rákos és születési rendellenességekre. Ugyanakkor felmerülnek a 80-as években robbanásszerűen megnövekedett uránbányászat környezeti hatásai is, ami például az Egyesült Államokban leginkább az indián őslakosokat érinti. Stearn szerint Arizonában a navahóknál több mint 1100 elhagyott bánya található, melyek lezárásakor nem sok óvintézkedés történt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik