Élet-Stílus

A madárinfluenzáról higgadtan

A madárinfluenzával kapcsolatos események és lehetséges következmények elbagatellizálása ugyanolyan káros, mint a helyzet eltúlzása – leginkább ez a végkövetkeztetés vonható le az Magyar Tudományos Akadémián szerdán rendezett „Madárinfluenza állatorvosi és orvosi szemmel" című konferencián elhangzottak alapján.

A vadon élő madárfajok közül a vízimadarak – vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak; galambokra, énekes madarakra nem jellemző – gyakran hordozzák tünetmentesen a madárinfuenza vírust, a tömeges megbetegedést és pusztulást viszont csak a vírus valamilyen mutációja idézi elő – hangzott el a szerdai konferencián. A társadalom a vadon élő madarak megbetegedésének tulajdonképpen csak akkor tulajdonít jelentőséget, amikor konkrét gazdasági kár keletkezik, vagyis amikor a vírus átterjed a háziszárnyasokra is.

A madárinfluenza okozta tömeges pusztulás nem újkeletű jelenség; többek között 1997-ben Hong Kongban mintegy 1,5 millió baromfi fertőződött meg H5N1 vírussal, 2003-ban Hollandiában pedig mintegy 30 millió. Ugyanakkor ehhez képest az emberi megbetegedések (230) és halálesetek (60) száma mindegyik esetben minimális maradt.

Emberi fertőzés csak extrém esetben fordulhat elő

Fodor László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja a szerdai konferencián elmondta, hogy a madárinfluenza vírus állatról emberre történő átterjedésének valószínűsége igen csekély, csak extrém környezeti feltételek mellett következik be. Mivel a vírus főleg a madarak bélcsatornájában szaporodik, ürülékkel távozik a szervezetből, így leginkább a bélsárral való közvetlen érintkezés vezethet fertőzéshez.

Fertőzés viszont csak nagy mennyiségű vírussal való érintkezés révén alakul ki – hangsúlyozta az akadémikus. Erre „kitűnő” alkalmat nyújtanak Délkelet-Ázsia sűrűn lakott települései közelében épült, zsúfolt és nem megfelelő higiénés körülményű baromfi telepei. Ugyancsak veszélyes a fertőzött állattól származó nyers termékek fogyasztása.

A baromfi és a vadmadarak megfertőződése bekövetkezhet közvetlen érintkezéssel, a vírus belégzésével, valamint salakanyaggal szennyezett takarmány és ivóvíz felvételével is. A fertőzést a vándormadarak „továbbítják” a Föld más részeire.

Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az emberre való átterjedés igen ritka, és csak szélsőséges körülmények között fordul elő; vagyis elsősorban akkor, amikor valaki megfelelő védőfelszerelés nélkül, huzamosabb ideig, nagy mennyiségű vírusnak van kitéve (belélegzés, bélsárral való érintkezés).

Kombinálódhat a madár- és az emberi influenza vírusa

A madárinfluenza vírusa csak állatról állatra, valamint állatról emberre terjed, emberről emberre nem. A pandémia (világméretű járvány) kialakulásához az vezethet, ha valaki egyszerre fertőződik meg madárinfluenzával és humán influenzával, ekkor ugyanis a két vírus genetikai állománya kombinálódhat, és kialakulhat egy emberről emberre terjedő vírus, amely ellen az emberi szervezet nem immúnis.

Éppen ezért a jelenleg létező vakcina (a közhiedelemben sokszor tévesen elterjedttel szemben) a madárinfluenza ellen és nem az emberről-emberre terjedő vírus ellen nyújt védelmet, hiszen ez utóbbi még ki sem alakult –hangsúlyozta Jankovics István, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ osztályvezetője.

A madárinfluenza állatoknál jellemző tünetei: levertség, kevés mozgás, hasmenés, valamint légzőszervi panaszok. A lappangási idő 1-3 nap. Az embernél a tünetek a humán influenzához hasonlók: hányás, magas láz, híg, vizes széklet, légzőszervi panaszok. Lapangási ideje 2-8 nap.

Magyarországon 25-re emelkedett a madárinfluenzás esetek száma

A tegnap Szentendrén, Százhalombattán, Dunaszentbenedeken és Nagybaracskán talált elhullott állatokkal már 25-re emelkedett a magyarországi madárinfluenza esetek száma, ebből eddig 7 esetben az EU referencialaborjában is megerősítették, hogy H5N1 vírusról van szó.

A védekezési intézkedések mindegyik érintett területen megtörténtek – mondta Süth Miklós országos főállatorvos, melynek keretben az eset helye kerül 3 kilométeres körzetben védőzónát, 10 kilométeres körzetben pedig megfigyelési zónát jelöltek ki. E területen belül fokozottan figyelik (21 napon keresztül) az állatállományt, valamint e helyekről tilos az élő és vágott állat exportja. A zárlatot 31 nap után oldják fel, amennyiben nem tapasztalnak újabb megbetegedést.

Az állatállomány védőoltással történő ellátását az EU szabályozás csak végszükség esetén engedélyezi, a járvány terjedésének lassítására. Mivel a beoltott állatok így tünetmentesen is hordozhatják a vírust, élelmiszercélú felhasználásuk nem engedélyezett, a vész elmúlta után is le kell vágni őket. Vakcinázás csak a génmegőrző szerepet betöltő állatoknál megengedett.

A németországi Rügen-szigeten a napokban egy macska esetében is kimutatták a H5N1 vírust, ami azért keltett nagy “érdeklődést” a nyilvánosság körében, mert ez az első eset, hogy madarakon kívül más állatnál is regisztrálták a kórt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az eset nem jelent fokozott veszélyt az emberre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik