A szakértői nyelven csak „üvegnyakként” titulált elszűkülő szakaszok Magyarországon, Romániában, Szerbia-Montenegróban és Bulgáriában a környezetvédők számára az utolsó, magas ökológiai jelentőséggel bíró folyamrészek. Egyes környezetvédelmi szakértők szerint a kimélyítés leginkább Magyarországra hatna negatívan, mivel a folyam mintegy 400 kilométernyi magyarországi szakasza teljesen az „üvegnyakba” tartozik. A WWF Duna-Kárpátok Programjának vezetője azt hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy a belvízi nemzetközi hajózás csak akkor tekinthető reális alternatívának a közúti közlekedéshez képest, ha a globális széndioxid-kibocsátást és a folyami környezetre gyakorolt hatást ugyanolyan mértékben veszik figyelembe.
Egyes osztrák vélemények szerint a kimélyítés, a nagyobb hajók közlekedésére is alkalmassá tétel elképzelése már teljességgel elavult stratégia, a nagyobb mélység egyszerűen nem szükséges. A WWF tiltakozik az ellen, hogy egy megcsontosodott hajózási politika elképzelései kerekedjenek felül. Mint mondják, nem akarják a dunai térség iparosítását, ha az eredmény az lesz, mint a Rajnán, mert „akkor már régen rossz”. A WWF szerdára újabb tiltakozó akciót szervez, a bécsi Hofburg elé, ahol a belvízi hajózásról rendezett bécsi kongresszuson az Európai Bizottság az uniós tagországokat a belvízi hajózás jobb nemzetközi kihasználására ösztönzi.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
