Élet-Stílus

Nem léphet kamion az országba, ha nincs rendben a tachográf

A közutak építésének feltételeit kibővíti, a belterületen a közutak mellett építendő ipari és szolgáltató épületek létesítéséhez a közútkezelő hozzájárulását rendeli a február 3-án hatályba lépő módosított közúti közlekedési törvény.

A közutak építésének feltételeihez a korábbi szabály csak néhány támpontot adott. Így figyelembe kellett venni a honvédelmi, földvédelmi, környezetvédelmi szempontokat, de ügyelni kellett az idegenforgalom érdekeire is. Az új szabályok – ezeken túl – előírják a társadalmi költségek, az elérhetőségből fakadó térségi gazdaság-élénkítő hatás, továbbá a nemzetközi együttműködés figyelembe vételét is.

A feltételek bővülésénél megjegyzendő, hogy a törvény 2002-ben történt módosítása megengedi, hogy az állam az autópályák és autóutak építését, üzemeletetését koncesszióba adja.

A közút üzemeltetőjét új jogosítvánnyal ruházza fel a törvény. Belterületen csak az ő engedélyével lehet a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy más szolgáltató célú épületet emelni, illetve a meglévőt bővíteni, vagy a funkcióját megváltoztatni. Vita esetén a közlekedési hatóság dönt.

A belföldi, valamint a nemzetközi árufuvarozás és személyszállítás szabályai betartásának ellenőrzése, illetve megszegésük esetén a bírságolás is változik. Az ellenőrzést eddig végző határőrség, rendőrség, továbbá vám- illetve közlekedési hatóság mellett feladatot kap a munkaügyi hatóság is. Ez utóbbi a vonatkozó EGK rendeletben meghatározott vezetési-, megszakítási- és pihenőidőre vonatkozó előírások betartását ellenőrzi.

Amennyiben az országhatáron belépni szándékozó jármű nem felel meg az előírásoknak, úgy a határőr a belépését (bírságolás nélkül) megtagadhatja. Erre egyebek mellett akkor kerülhet sor, ha az okmányai, engedélyei nem megfelelőek, gond van a menetíró (tachográf) készülékkel, vagy a vezető nem tartotta be a vezetési-, megszakítási- és pihenőidőre vonatkozó előírásokat. Ezeket a bírságolási szempontokat a törvény eddig nem részletezte.

A bírság összege 50-800 ezer forintig terjedhet, de az egyes rendelkezések megsértéséhez rendelt összeget külön jogszabály határozza meg. Ez a szabály azonban csak február 19-én lép hatályba. Addig a korábbi tarifa érvényes, amely az engedély nélküli szállításnál 400-800 ezer, míg a bejelentési kötelezettség elmulasztása és a saját járművel történő személyszállításra vonatkozó szabályok megsértése esetén 100-300 ezer forint lehet. A bírságot csak a megadott számlára történő befizetéssel lehet rendezni (eddig illetékbélyeggel és készpénz-átutalási megbízással is lehetett fizetni).

A bírság kifizetéséig a járművet vissza lehet tartani. Eddig ez csak a külföldi rendszámú járműre vonatkozott, de azok közül sem volt visszatartható az, amelyik élő állatot és gyorsan romló élelmiszert szállított (ezek 30 napos haladékot kaptak a bírság kifizetésére). Most ezek a megkülönböztetések megszűnnek. A visszatartott jármű vezetőjétől – elismervény ellenében – elveszik a forgalmi engedélyt, majd várakozó helyre irányítják. Ha az üzembentartót a visszatartás miatt kár éri – a törvény módosított szövege szerint – ezért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik. Hasonlóan elveszi a forgalmi engedélyt és várakozóhelyre küldi a járművet az ellenőrző hatóság, ha annak az össztömege, tengelyterhelése és mérete nem megfelelő. Ugyanez a sors vár a műszaki állapota miatt balesetveszélyes járműre is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik