A módszer
A hőszivattyús rendszerek jól alkalmazhatók lakó- és középületekhez, ipari és mezőgazdasági célú távfűtésre és távhűtésre egyaránt. A beruházás nagyobb egyszeri ráfordítást igényel, a hosszú élettartam és a kisebb üzemeltetési költség miatt azonban a többletköltség a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül. A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosításával fűti, hűti, és melegvízzel látja el a felhasználót. A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú is.
A mélyebb szondák esetén (1000-2000 méter) már nem a talajrétegekben eltárolt napenergia kerül közvetetten hasznosításra, hanem a geotermikus energia, a Föld középpontjában lejátszódó reakciók hője. Ez a hőmérséklet a geotermikus gradienstől függ, ami azt mutatja, hogy egy kilométerrel mélyebben mennyivel melegebb a földkéreg. Ez hazánkban 60 fok/kilométer körüli érték, szemben a 30 fok/kilométeres európai átlaggal.
De számításba jöhet hőforrásként a szennyvíz és az elhasznált termálvíz is. Előbbire magyarországi példa a szekszárdi húskombinát, ahol a 22 fokos szennyvíz a hőforrás, míg utóbbira a harkányi gyógyfürdő, melynek 32-35 fokos elfolyó vizét használják fel két, egyenként 1100 kilowattos hőszivattyúval.
Kóka János gazdasági miniszter a napokban egy budapesti energiaipari konferencián azt mondta: felpuhított direktívák és elmaradt döntések jellemezték az európai energiapolitikát az elmúlt években. Az energiaiparban ezért a kialakult függőség hosszú távon nem tartható fenn, szükség van a hatékonyság javítására, a megújulók részesedésének növelésére és technológiai innovációra.
„Magyarország ellátásbiztonságának javítása érdekében érdemi előrelépés nem történt. Méltánytalanul keveset fordítottunk az elmúlt 15 évben az energiahatékonyság és takarékosság fokozására. Ha ma nem vesszük komolyan az energiabiztonságot, tíz év múlva ugyanitt fogunk tartani” – olvashatók a miniszter szavai a portfolio.hu-n.
Növelni kell a megújulók részesedését, az energiapolitika azonban még hiányzik. Technológiai innovációra volna szükség, például a geotermikus energiafelhasználás bővítésére – jelentette ki a miniszter.
Földhő
Magyarországon néhány hely van csak, ahol olyan forró termálvíz tör elő a föld mélyéből, amely villamos áram előállítására is alkalmas lehet. Az egyik ilyen hely a zalai Iklódbördőce. A térségben bőven található hévíz hőjét hasznosítaná áramtermelésre a kontinens első 3-5 megawattos geotermikus erőműve. A kísérleti beruházást a Mol Rt. végzi, amerikai és világbanki források segítségével.
Hódmezővásárhely
A nem áramfejlesztési célú alkalmazások közül napjainkban a leggyakoribb piacképes csúcstechnológia az úgynevezett geotermikus hőszivattyús energiahasznosítás. Ez a világ közvetlen földhő fűtési célú energiafelhasználásának harmadát teszi ki.
Az Energia Klub 230 (Kettőharminc) elnevezésű hírlevelében beszámoló olvasható a példaértékű hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszerről, amely lakótelepeket, közintézményeket, a város fürdőjét és uszodáját fűti és látja el használati melegvízzel. A beruházás – mindenféle támogatás nélkül – 6 év alatt térült meg.
A termálkutakból kinyert használati melegvíz mennyisége évente körülbelül 170 ezer köbméter, ami 2800 lakásba, 10 közintézménybe és a sportuszodába jut el. A geotermikus fűtési rendszer két külön kútról kapja az ellátást. Az egyik körben a kinyert 80 fokos víz a kórházat melegíti, majd a 40-45 fokosra lehűlt vizet a strandfürdő nyitott medencéjéhez vezetik. A másik kör a lakótelep 600 lakását és a sportuszodát fűti, a lehűlt vizet pedig visszasajtolják a földbe.
A rendszer nem terheli a térség 200-600 méter között lévő ivóvízbázisát, mivel a termálvíz mélyebbről származik. A beruházással a város évente körülbelül 3,5 millió köbméter földgázt takarít meg. A geotermikus közműrendszer független a drága importtól, környezetbarát és megújuló. A vásárhelyi projekt tapasztalatait felhasználva már építik a zalaegerszegi termálprojekt első ütemét is.
Az Alföldön sok településnek áll rendelkezésére – egyelőre kihasználatlanul – a geotermikus energia. A távhőszolgáltatásban a geotermikus energia felhasználásának részaránya csupán 0,4 százalék. Azonban a versenyképességük a torz piaci árviszonyok miatt nem megfelelő, miközben az olaj és a gáz ára rekordokat dönt a világban.
Távlati hőenergia
Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke szerint a legnagyobb probléma az ismeretterjesztés nehézségei mellett a beruházásösztönző állami támogatások és pályázati lehetőségek hiánya. Szemléletváltozásra és új támogatási rendszerre van szükség, ami az állampolgárok és az önkormányzatok figyelmét a környezetükben található megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosítására irányítja.
A lakótelepek méregdrága távfűtése lehetne olcsóbb, ha nem gázkazán, hanem megújuló energiát hasznosító technológia adná a meleget, ami mellesleg az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását is csökkentené.
A FigyelőNet kérdésére Kurunczi úgy fogalmazott, hogy még a mai, nem éppen barátságos gazdasági környezetben is, egy jó projekt megtérülési ideje mindössze 5-6 év. A családi házak fűtése-hűtése és melegvízzel történő ellátása esetében szerinte egyértelműen a hőszivattyúé a jövő.
Heller László terv
Komlós Ferenc gépészmérnök régóta szorgalmazza a megújuló energiahordozók elterjesztését. A döntéshozókat ebben az esetben több kérdés is sürgeti, így az energiatakarékosság és energiahatékonyság, az EU energiapolitikája és energiastratégiája, a klimatizálás elháríthatatlan igénye, a munkahely-teremtési szándék, és az uniós országok függőségének csökkentése. Itt az idő, hogy a politika ne csak a gázárral foglalkozzon, hanem az energiatermelés államilag ösztönzött decentralizálását erősítse – véli Komlós.
Ma Magyarország energiafelhasználásának körülbelül 50 százalékát fűtésre fordítják. Egy felmérés szerint a magyar lakosság nagyobb része azt mondja, hogy akkor is célszerű a megújulók részesedését növelni, ha ez átmeneti áremelkedéssel jár. Komlós véleménye szerint országunk adottságai, elsősorban termálenergia-készletei és a széles értelemben vett biomassza-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a korszerű energetikai és épületgépészeti technológiáknak.
Ezért javasolja a döntéshozóknak a hőszivattyús rendszerek nemzeti célprogramja, a Heller László Terv elfogadását és beépítését a II. Európa Tervbe. Magyarország Komlós véleménye szerint a hőszivattyús fűtő-, és hűtőrendszerek elterjesztésének egyik központja lehetne.
