A víz és a fagy tehet róla
Ezernyi kátyúval verte meg a közlekedőket a tavaly év végétől idén január 2-ig tartó csapadékos időszak. Azt senki nem tudja, hogy a 4300 kilométeres budapesti úthálózat hány gödörrel les az autósokra, az viszont tudható, hogy a bő négyezer kilométerből 1043 vagy 1045 kilométernyi a főváros üzemeltetésében lévő úthálózat. Idetartozik majdnem 400 híd, kishíd és felüljáró is. Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy ahol a BKV jár, ott a Fővárosi Önkormányzat dolga a kátyúzás. Ahol nincs tömegközlekedés, ott a helyi önkormányzaton kérhetjük számon az útjavítást.
Itt lehet panaszt tenni
Ha a gödrök között szlalomozva a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó úton éri kár autónkat, a sérülést a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nél jelenthetjük be, az FKF oldaláról letölthető űrlapon. A kátyúkárt személyesen a Bp. XI. kerület Bánk bán u. 8–10. alatt, illetve a 464-8571-es telefonon is jelezhetjük, a többi részlet és a nyitva tartás az FKF Rt. honlapján megtalálható. A kártérítési igényt haladéktalanul, lehetőleg még aznap jelentsük be. Ehhez számos irat és kiadós dokumentáció kell, a részletek megtudhatók innen. A sérült alkatrészeket meg kell őrizni az eljárás végéig, rögzíteni kell a pontos helyszínt, a körülményeket, az időpontot és a sérülést. Ha vannak tanúk, az ő adataikra is szükség lesz. Amennyiben rendőri intézkedés történt, arról is kell a jegyzőkönyv. A baleseteken kívül futóműzúzásos esetek dokumentálására is alkalmas egy eldobható fényképezőgép a kesztyűtartóban.
Kátyúzás: 4996 Ft/négyzetméter
Azt nem tudni, az idei tél mennyi pénzt visz el, de a 2005-ös gödörjavításokra már van adatunk. Tavaly Budapesten 2,1 milliárd forint ment el a fő- és tömegközlekedési úthálózat kátyúzására. A kátyúzásnak konkrét ára van, az FKF Rt. adatai szerint a kátyúzáshoz felhasznált egy négyzetméternyi hengerelt aszfalt az adófizetőknek 1224 forintjába kerül. Mivel ez csak egy centis vastagságra vonatkozik, és a javításhoz 4 vagy 8 centit illik használni, a javítási költség négyzetméterenként legalább 5000 forint.
Fotó: Vezess.hu
Rossz időben, rossz megoldás
Kátyút javítani csak 10-15 fokos hőmérséklet felett lehet hatékonyan. Amíg hideg van, marad a fagypont körüli hőmérsékletig használható hengerelt aszfaltos helyreállítás, vagy a –5 Celsius-fokig bevethető öntött aszfaltos útfoltozás. Mindkettő átmeneti megoldás, tehát az eredmény akkor sem lesz teljesen tökéletes, ha a brigád betartja a technológiai fegyelmet, és semmit nem spórolnak ki.
A kátyúzással az a fő baj, hogy a javított rész széle is repedezett aszfalttal találkozik, ahol bejut a víz, és az út megint porladni kezd. Hideg, esős időben alig lehet eredményt elérni, mert elvileg a gödröt szabályos téglalap alakban körbe kellene vágni, onnan kiszívni a vizet és kifújni a port. Aztán jön a felület felmelegítése 100-120 fokra, és kellene hézagzáró szalag az új és a régi aszfalt közé, hogy ne jusson be a nedvesség és így tovább. Ezt forgalomkorlátozás nélkül sokszor nem is lehet kivitelezni, ezért időnként marad az odakent aszfalt, amit szívlapáttal lapogatnak.
Idén januártól a Műegyetem Építőmérnöki Karának oktatói tartanak továbbképzést a kátyúzóknak, ami idővel talán tartósabb útjavításokban lesz érzékelhető számunkra. Mert kátyú a jövőben is lesz bőven.
Fotó: Vezess.hu
40 éves utak, görbülő felnik
A budapesti utak attól olyan rosszak, hogy 10-20 éves élettartamuknak többszörösét teljesítik. Ráadásul nem egyszerűen átlagosan 40 évesek a műegyetem adatai szerint, de messze nem a mai forgalomra tervezték őket. Az úthálózat azért annyira gyatra, mert évtizedek óta elmaradnak az átfogó felújítások, és minden évben eljátsszuk ugyanazt. Jön a tél, szaporodnak a kátyúk, görbülnek a felnik, hasadnak a gumik. Nyárra betömik a lyukak jó részét, és ősztől megy minden elölről. Az úthálózat pocsék minősége rendkívül lassan javul. Az már jó eredménynek számít, hogy 2004-ben 80, 2005-ben 140 kilométernyi út újult meg Budapesten.
Míg a főváros a közútkezeléssel a kátyúzást is az FKF Rt.-re bízta, a kerületi önkormányzatok azzal kátyúztatnak, akivel akarnak. A kerületek pedig sokszor senkivel nem akarnak, mert nincs rá pénzük, illetve a meglévő pénzt nem erre szánják. A csavaros magyar ész persze a szűk büdzsén is segíthet. Előfordult, hogy a főút felújítása miatt a helyi önkormányzat ott jelölte ki a buszok terelőútját, ahol már nagyon elkelt volna az aszfalt cseréje. Mikor vége lett a rekonstrukciónak, összecsapták a kezüket, hogy lám tönkrement a terelőút, ezt ízibe javíttassa meg a főváros. Ez ellen azóta előzetes állapotfelvétellel védekeznek.
Mi azt tanácsoljuk, hogy mindenki menjen lassan, nehogy a gödrök nagy kárt tegyenek az autóban.
