Neves német kutatóintézetek arra az eredményre jutottak, hogy a 2030-ra prognosztizálható németországi gázszükséglet 17 százaléka (166 milliárd kilowattóra) fedezhető lenne az ország területén előállított biogázból, ha időben hozzákezdenek a szükséges telepítésekhez – olvasható az eurohirek.hu-n.
A Handelsblatt hírt ad egy eddig nem publikált tanulmányról, amelynek készítői abból indulnak ki, hogy Németországban a jövőben csökkenni fog az élelmiszertermelés céljára hasznosított földek aránya, és a felszabaduló területeket olyan újratermelődő nyersanyagok telepítésére lehet és kell használni, amelyekből biogáz nyerhető.
A tanulmány szerzői azt is megállapítják: olyan sűrű a német gázvezeték-hálózat, hogy a ritkán lakott országrészekben sem okozhat gondot a biogáz tárolása. Egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy alkalmas-e a földgázvezeték a biogáz továbbítására és tárolására, erre ugyanis még nem történt kísérlet.
Kutatási program indult Magyarországon is
A dél-alföldi régió vállalkozásaiból és a Szegedi Tudományegyetemből (SZTE) álló konzorcium három évre egymilliárd forintos támogatást nyert – tájékoztatta a napokban az MTI-t Kovács Kornél, az SZTE Biotechnológiai Tanszékének vezető professzora.
A biológiai eredetű megújuló energiaforrásokat vizsgáló kutatási program célja a biogáz, biohidrogén, bioetanol és biodízel előállításának vizsgálata, és az elért eredmények gyakorlati alkalmazása.
Tájékoztatása szerint az eddigi alkalmazott kutatások során a legkomolyabb eredményeket a biogáztermelés területén sikerült elérni. Sándorfalván felépült egy 15 köbméteres kísérleti üzem, mely kiváló eredményekkel működik. A következő lépés egy erre a technológiára épülő nagyobb üzem létrehozása lehet – mondta.
A szegedi kutatóknak sikerült kidolgozniuk egy szabadalommal védett módszert, mellyel tollból és állati szőrből biohidrogént tudnak előállítani. A programban az ezekre a kutatási eredményekre alapuló ipari technológia kidolgozása a cél – közölte az egyetemi tanár.
Magyarországon az évente szükséges energiamennyiség több mint tizede előállítható lenne biogázból – olvasható a Magyar Biogáz Egyesület honlapján. Hazánk a nagy mennyiségű mezőgazdasági hulladék miatt különösen alkalmas az ilyen, megújuló forrásból származó energia előállítására.
Gáz: trágyaléből, konyhai és kerti hulladékból
A Pálhalmai Agrospeciál Kft.-nél tavasszal kezdenek biogáz-üzemet építeni. Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, 100 százalékos állami tulajdonú mezőgazdasági nagyüzem 800 elítéltet foglalkoztat, és 320 szabad munkavállalónak is munkalehetőséget biztosít majd.
A tervezett biogázüzemben 90.000 tonna mezőgazdasági eredetű szerves hulladék – istálló-, illetve hígtrágya, vágóhídi, konyhai hulladék, kertészeti és növénytermesztési anyagok, erre a célra termesztett energianövények – hasznosítható majd. Az így előállított biogázzal évente mintegy 14 gigawattóra elektromos, és 16 gigawattóra hőenergia termelhető.
A szerves anyagot zárt rendszerben erjesztik, így kerülve el a metánkibocsátást. Ezt a kibocsátásmegtakarítást értékesítette is a társaság a Kiotói Jegyzőkönyvben szereplő lehetőségeket kihasználva. Az osztrák állammal kötött szerződés 2008 és 2012 között több százmillió forintos bevételt hoz a cégnek.
Jelenleg néhány szennyvíztisztító – elsősorban saját szennyvíziszapjának hasznosítására – épülő biogázüzeme mellett Nyírbátorban működik nagy kapacitású mezőgazdasági biogázüzem.
A Fővárosi Csatornázási Művek Rt. 2004 végén létesített biogázüzemet a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen közel egymilliárd forintos beruházás keretében. A termelt villamos áram 85 százalékban, a hőenergia pedig teljes mértékben fedezi a telep energiaszükségletét – írja a Napi Online.
A biogázüzem még csak fél kapacitással működik, de már jelenleg is növekvő tendencia mutatkozik Budapest és a környező települések élelmiszer-ipari és vendéglátó-ipari egységei részéről, hogy a szervesanyag-tartalmú hulladékaik újrahasznosításáról, és ne csak elhelyezéséről gondoskodjanak.
