Élet-Stílus

Király, a diktatórikus

admin
admin

2005. 12. 15. 12:22

Árak

A belépő ára 1100 Ft. A büfé előtt sörözni szoktak az urak, 220 és 260 forintért bárki kap. A félliteres üdítő 250, a rostos decije 60 forint. Szendvicsek 185-től, sütemények 100,  kávék simán, tejjel, tejszínnel 100 forinttól kaphatóak.

A főváros egyik legizgalmasabb épületében található az a különös, Kádár-rendszerbeli téli álmát alvó fürdő, melyről olyan keveset tudni. A Fő utcában elhelyezkedő intézmény egy copfstílusú lakóház és az egykori törökfürdő elemeiből áll össze. A régebbi, törökök emelte fürdő merőlegesen az utcára húzódik, vakolatlan, szabálytalan kövekből épült szürke falaival és kupoláival. A bejárat a copfházból nyílik, az utca szintje alatt egy méterrel, megmutatván, mennyivel lett magasabb a város néhány száz év alatt.

Az ajtón beljebb kerülve kereszt alakú, boltíves helyiségbe jut az ember, fehér falak, kovácsoltvas csillár és lépcsőkorlát. Jegyet mindjárt az ajtó után balra lehet venni ezeregyszáz forintért, a jegyárusító hangszigetelt üveg mögött üldögél, mint egy MÁV-pénztárban. Ki tudja, kinek jó ez, hogy Magyarországon üvöltve vagy mikrofonon keresztül kell kommunikálni a szemben ülővel, aki mellesleg azért van ott, hogy segítsen. Két méterrel odébb ül kis asztalánál a jegyszedő, zöldes tombolaszelvényekre vagy a ruhatárból ismerős cetlire firkantja fel az érkezés időpontját. Balra a büfé – enni, inni csak itt lehet – néhány kedves barna székkel és asztallal. Az izgága jegyszedő melegvicceket mesél a büfésnek. Az FN újságírója készített egy-két felvételt, a jegyszedő azonnal felpattant, kérdezősködött, legott a főnökért szaladt, aki elmagyarázta, hogy nem szabad fényképezni. Indok nincs.

Egyenesen előre haladva élő múzeumra bukkan az ember – máris jobban megéri a belépőjegy. Egyszemélyes, mai is működő kádfürdők emlékeztetnek a korra, mikor még nem volt természetes tartozéka a lakásnak a meleg vizes fürdőszoba. Egy-egy vitrint is berendezett a menedzsment az eredeti törökfürdő rekvizítumaiból, az egyik különlegesség a török facső. A kádakat rejtő csöpp szobák egy platános belső kert körül helyezkednek el.

Megválaszolatlan kérdések

A gőzfürdőbe az emeleten át, két ión oszlop körül vezet az út. Fehércsempés teremben húzódnak a viszonylag tágas kabinok, de ajtajuk nem zárt, hanem lécekből elkészített, a lécek itt-ott töröttek vagy hiányoznak. Nem igazán érteni, miért lehet belátni, hiszen a kabin azt hirdeti, hogy van még a világon szemérmesség, a kabin megőrizte azt a régi tant, hogy a meztelen test a magánügyem, de ha belátni, akkor az egész értelmét veszti. Ebben a szellemben nem lehet csodálkozni azon, hogy a kabinok két kulccsal záródnak, mint a széfek a bankban, az egyik – görcsre kötött befőttes gumira erősítve – a vendégnél van, a másik a kabinosnál, aki – mint Ali Baba a krétájával – a félfára firkant valamit, állítólag a pontos időt, mivel a Király-fürdőben másfél óra a maximális tartózkodási idő. De csalt. Kereken tíz kerek percet a másfél órából.

Egész napos jegy – mint minden más fürdőben Magyarországon – a Királyban nem kapható, jóllehet ezt a brutális szabályozást még a forgalom sem indokolja. A klientúra ötvenes és afölötti, fiatalok nincsenek, egyre kevesebb a kuncsaft – ezt a vezetés is elismeri. A kilencven perces limittel kapcsolatban az üzemvezető-helyettes annyit mondott a FigyelőNetnek, hogy a vendégekért van, mert másfél órán túl nem egészséges a termálfürdő használata. Ha valaki önsorsrontó módon mégis tovább akarna maradni, újabb jegyet kell váltania. Pedig a fürdő valaha jobb napokat is látott. A kabinok fölött hangszóró függ a sarokban, egy forgalmasabb korszak tanújaként, mikor olyan tömegek keresték a Király kegyeit, hogy sorszámozni kellett, és hangosbeszélőn keresztül bemondani a következőt. Ma már csak a bedöglött hangszóró maradt egy telefonkészülék társaságában, felette a nemtörődömség riasztó jeleként a legfontosabb közérdekű telefonszámok – mentők, rendőrség, tűzoltók – tíz évvel ezelőtt megváltozott számai láthatók.

Még több fürdő

Az FN fürdő-körképében

Török örökség

A gőzbe vaslépcső vezet le az öltözőből. Balra rögtön két száraz szauna, egymásba nyíló elrendezés szerint, rozsdás radiátorokkal és kényelmetlen székekkel, 50-60 és 60-70 fokosak. Szemben egy – az úszómester értelmezése szerint – masszírozóhelyiségbe jutni, de boncteremre jobban hasonlít: két perforált fémasztal képezi az összes berendezést, az egyiken még matrac sincs, a vízköves mosdó vörösre színeződött az öröké csepegő csaptól, a csövek, és csaptelepek a penész és a rozsda sosem látott kombinációjától sötétkékek. A hentesforma kabinos határozott mozdulatokkal és szavakkal tessékel ki.

Innen kilépve kis lábmosón és alacsony boltíven keresztül vezet az út a nagy török kupola alatt elterülő, nyolcszögletű termálmedencébe. A kupolába vájt méhsejt alakú piszkos üvegen áramlik be némi fény, de csak hangulatnak jó, lámpákkal kell segíteni, kivált egy téli napon. A medencét oszlopok és boltívek veszik körül, alattuk vagy kőpadok állnak pihenőül, vagy kupolás medencék, az egyik 32 fokos, a másik csapvíz hőmérsékletű. Utóbbiból nyílik a magas, szintén kupolás 45-50 fokos gőzkamra, belső zuhannyal, hogy alatta tusolva sült fagylaltnak érezhessük magunkat. A bejárat fölött két, falba ágyazott, vésett kőtábla orosz és német nyelven tájékoztat a kamra hőmérsékleti viszonyairól. 

Sajátos házirend


Szemben a gőzzel egy gyengén megvilágított zuhanyzót alakítottak ki, ahol férfiak önkielégítésének is szemtanúi lehetünk, de ebből a szempontból a másik, rendesen megvilágított tusoló sem kivétel. Különös házirend uralkodik a Király-fürdő falai között: az előcsarnokban fényképezni, az üres masszírozóba bekukkantani tilos, de nyílt színen maszturbálni szabad. Ám ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk, miről van szó: a fürdőben a melegek rendezetlen, ellentmondásos helyzete tetten érhető. A társadalom intoleranciája egy részüket a fürdő falai közé űzi, ahol kialakítják saját világukat. Amit nem szabad kinn, azt szabad benn, ugyanakkor a fürdőbeli viselkedés olyan konvencióit is felrúgják, melyeket a fürdők jelentős többségében mindenki más tiszteletben tart. A személyzet és a vezetés pedig szemet huny felette.


A helyzettel nem lehet mit kezdeni, a fürdő lelencgyerekként működik a társadalom peremén, mert azt mégsem lehet kiírni Magyarországon, hogy páros napokon a melegek kapcsolódnak ki, arról nem is beszélve, hogy egy történelmi épületről van szó. Mindez magyarázatul szolgálhat arra is, miért nem használhatják a fürdőt nők és férfiak közösen, csak úgy, hogy egyik nap az egyik nem, másik nap a másik. Így azonban, a tájékoztatás teljes hiánya miatt könnyen kényelmetlen meglepetések érhetik a tudatlan látogatót. 
 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.