Talán nem teljesen egyértelmű, hogy a „normál” PC két okból nem alkalmas arra, hogy a szórakoztató eszközkészlet (tv, videó, DVD-olvasó, hifi) része legyen: formatervezése (kialakítása, mérete, díszítései) erősen eltérő a többi készülékétől – és a rendeltetésszerű használathoz képest elviselhetetlenül zajos. A normál PC-ben ugyanis minimum 3 hűtőventilátor üzemel: a processzoré és a tápegységé (ezek elkerülhetetlenek), és legtöbbször a VGA-kártya is erős hűtést igényel. Ezenfelül szokásos még, hogy a házat szellőzteti 1-2 ventilátor, és az alaplap áramköreinek is szokott lenni külön aktív hűtése. Csak az érdekesség kedvéért: mostanában a merevlemezek is néha elvárják a hűtést.
Halk ventilátor készítése külön tudomány: lassabb járású motor és különlegesen tervezett-gyártott járókerék kell hozzá, ami nem fér be a PC-k végletekig optimalizált (értsd: kis haszonrésű) árába. Így hát a normál PC meglehetősen hangosan zúg. Annyira, hogy a filmnézést, zenehallgatást zavarja is.
Az “univerzális” multimédia PC
A gyártók felismerték ezt az igényt, és kihoztak olyan konfigurációkat, amelyek kicsik, tetszetősek, és halkak: kettőnél több ventilátor soha nincs bennük. Valódi többletfunkciókat is beépítettek: a CD-, DVD-lejátszó a PC bekapcsolása (pontosabban az operációs rendszer betöltése) nélkül is használható, továbbá az ilyen „vérbeli” HTPC-ben (home theather PC-ben, házimozi-számítógépben) jellemzően tv-vevő és videodigitalizáló is található. A Dolby Digital 5.1-es hangkimenet már csaknem minden PC-alaplap szabványos szolgáltatása, és természetes a HTPC-ben is. (A zavarmentes optikai hangkimenet viszont a HTPC-k többlete a kifogástalan hangminőség érdekében.)
Így a HTPC egymagában pótolja az összes szórakoztatóelektronikai eszközt: természetesen előre programozva a merevlemezre rögzíti a kívánt tévéműsort, és arra is képes, hogy az éppen folyó felvételt az elejéről elkezdje lejátszani (time-slip recording), ami a mai korszerű asztali DVD-felvevők sokat hangsúlyozott képessége.
A HTPC-ben egy optimális megoldást kell megvalósítaniuk a gyártóknak: a gép teljesítményének elegendőnek kell lennie a funkciókra (DVD-lejátszás, videodigitalizálás, adott esetben HD – nagy felbontású – tv-műsor vetítése), de ne igényeljen zajos hűtést, és ez a VGA-ra is vonatkozik.- Ezért az ilyen gépekben általában nem a legerősebb egységek találhatók, de nem is a legolcsóbbak.
Távvezérlés és kényelem
A tv-vevő bővítőkártyák szabványos tartozéka a távvezérlő, így a HTPC-nek is elengedhetetlen része. A jobb DVD-lejátszó szoftvereket is felkészítik arra, hogy a távvezérlő parancsaira reagáljanak. De a PC nélkül is működő DVD-lejátszót természetesen a szokásos módon lehet vezérelni.
Érdekes körülmény azonban, hogy a PC-vel végzett DVD-lejátszás esetleg többletszolgáltatásokat nyújt: felkonvertálja a 720×576 képpontos (DVD-) műsort 1280×720 vagy akár 1920×1080 képpontosra, hogy a HDTV-kompatibilis megjelenítő teljes képességét kihasználja. HTPC-hez ugyanis nem kötelező a számítógépek finomabb, de kisebb méretű monitorait használni, csatlakoztathatók hozzájuk lényegesen nagyobb LCD- vagy akár plazmatévék is.
Egy igazi HTPC és egy igazi digitális tévé DVI (digitális video-) csatlakozóval köthető össze.
Billentyűre és egérre is szükség lehet a HTPC kezeléséhez. Mivel a nappali szobában nem tekereghetnek a kábelek, ezért célszerű vezeték nélküli összeállítást is vásárolni. Érdemes olyat keresni, amely kisebb méretű, például nincs rajta számbillentyűcsoport, de a médialejátszás-vezérlők megtalálhatók.
Speciális igényekre tervezve
Mivel HTPC-ből kevesebb fogy, a formatervezése igényesebb, és speciális szolgáltatásokat is nyújt, lényegesen drágább, mint egy hasonló teljesítményű és kiépítésű normál PC. Az elegáns, halk, távvezérelhető digitális mindenes 200–250 ezer forintba kerül. E magasabb árba az is beletartozik, hogy a HTPC szoftverkészletét a készülékhez illesztve állítják össze, és sokszor működésre készen előre telepítik. Így a vásárlás után a gépet csak a helyére kell tenni, csatlakoztatni a komponensekhez, és máris használható.
Vásárláskor a fent felsorolt szolgáltatásokra kell rákérdezni: használható-e a CD-, DVD-lejátszó a PC nélkül, van-e a készülékben tv-vevő, felvehető-e vele a műsor (van-e videodigitalizáló). Milyen audio- és videocsatlakozási lehetőségeket kapunk? Előre telepített-e a szoftver? De a legfontosabb szempont az, hogy elfér-e az adott „doboz” a rendelkezésre álló helyen, és egyáltalán hogy néz ki?
