Divatba jött
A nyár elején a robbantások miatt a hírekbe került Sharm- el-Sheikh-ben tizenhat éve indították az első komolyabb turisztikai beruházásokat, az igazi áttörést mégis a 2000-es év jelentette. A csodálatos tengeri élővilágáról híres üdülőterület 2004-ben 2,8 millió turistát vonzott, ami 18 millió vendégéjszakát jelentett. A Sínai-félsziget elsősorban az olasz, angol, orosz és német látogatók körében népszerű. A dinamikusan növekvő európai érdeklődés a rövid repülési idővel magyarázható: a télen napfényre vágyó európaiak a Távol-Kelettel szemben 3-4 óra utazás után élvezhetik már a tengert, ráadásul Sharm-el-Sheikh-nek saját nemzetközi repülőtere is van. A helyiek büszkén mesélik, hogy az angol miniszterelnök, Tony Blair is itt tölti a karácsonyt.
Terepszemle, akár személyesen
Hogy aztán egy-egy ilyen merénylet milyen mély nyomot hagy a térség idegenforgalmi mutatóin, azt jócskán befolyásolja a nyaralni készülők tájékozottságán kívül a helyi hivatalok és szervezetek reakciója, és az egyes utazási irodák hozzáállása, válságkezelése is. A legfontosabb mindenesetre az utasok hiteles tájékoztatása, a velük való együttműködés abban, hogy eldönthessék, kitartanak-e utazási terveik mellett a megváltozott körülmények dacára. Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezető igazgatója például a sharm-el-sheikh-i robbantás után három nappal a merénylet helyszínére repült, hogy személyesen tájékozódjon, szavatolható-e az utasok biztonsága. „Beszéltem a város vezetőivel, a rendőrség képviselőivel, akik biztosítottak abban, hogy mindent megtesznek a városba érkező turisták nyugodt nyaralása érdekében, így aztán én magam is sokkal hitelesebben tudtam az utasok elé tárni a helyzetet, amely alapján döntöttek arról, hogy utaznak-e vagy sem” – mondta el lapunknak a szakember, hozzátéve: azért az sem náluk, sem máshol nem általános, hogy az iroda vezetője személyes terepszemlén tájékozódjon egy-egy terrorcselekmény vagy más, az utazás megzavarására alkalmas esemény után.
Az egyiptomi város amúgy kifejezetten gyorsan magára talált: a nyaralók többsége elsőként ugyan az otthoniaktól értesült a robbantásokról, azonban hamarosan a nyilvánosság elé állt a város, illetve a régió polgármestere Moustafa Afifi, aki részletes tájékoztatást adott az eseményekről. 
Moustafa Afifi a régió első embere (Fotó: SZ.G.)
Talán ennek is tudható be, hogy a merényletek idején 82 százalékos szállodai foglaltság a történtek után csupán kismértékben, nyolcvan százalékra esett vissza, és viszonylag kevesen döntöttek az azonnali hazatérés mellett. A töretlen érdeklődést, és a vendéglátók optimizmusát bizonyítja, hogy a Sínai-félszigeten jelenleg párhuzamosan 311 szálloda építése folyik, és a város vezetése nem győzi hangsúlyozni, hogy Egyiptom és Sharm-el-Sheikh semmivel sem kockázatosabb turisztikai célpont, mint bármelyik – akár európai – nagyváros.
Árengedménnyel javítható a biztonság
Hogy valójában pontosan mennyivel esik vissza a népszerűsége egy-egy támadás sújtotta övezetnek, azt szinte lehetetlen pontosan számszerűsíteni, az említett utazási iroda tapasztalatai szerint például közel harmadával csökkent a Sharm-el-Sheikhbe utazók száma, ám ez a változás legalább olyan mértékben írható az utaztatópiac átalakulásának számlájára, mint a robbantás rovására. Hatásos eszköznek bizonyult viszont az árak mérséklése, a tapasztalatok szerint ugyanis igen komoly meggyőző erőt jelentett a bizonytalanok esetében, ha csökkentették az utazások árát.
A legbizakodóbb szakemberek szerint azonban nincs szükség árkedvezményekre, az említett robbantások egyre kevésbé képesek eltántorítani eredeti céljuktól az utazókat. „A New York-i robbantás óta egyre kevésbé befolyásolják az embereket a terrorcselekmények, egyre inkább megtanulnak együtt élni azzal a gondolattal, hogy bármikor bármi történhet” – számolt be tapasztalatairól Pajor Mariann, a Starutazás irodavezetője, hozzátéve, hogy az iszlám világ híres nyugati üdülőparadicsomai ellen elkövetett merényletek kapcsán észre kell venni, hogy a terroristák elsődleges célpontjai nem kizárólag azok a városrészek, épületek voltak, ahol a legtöbb turista tartózkodik egy helyen.
Hűséges utazók
Az utazások, illetve az utasok biztonsága kapcsán mi elsősorban a Külügyminisztérium információira támaszkodunk – mondta az irodavezető –, már csak azért is, mert ha a szaktárca nem ajánl egy utat, akkor megszűnik a pénzügyi garancia is, ami mind az irodának, mind az utasnak fontos. A másik oldalról viszont, úgy tűnik, hogy az utazni készülők is figyelik a külügy honlapját, hiszen ha nem érkezik onnan figyelmeztetetés, akkor csak ritkán akad olyan, aki egy-egy terrorcselekmény hatására visszamondaná az utat.
A szakember szerint ráadásul sokat segít, hogy egyetlen térségnek sem sikerült átvenni az ázsiai üdülőparadicsomok helyét. Hiába váltottak irányt sokan például a cunami után, s repültek Dél-Amerikába kikapcsolódni: hosszú távon nem sikerült elcsábítani az ázsiai turistákat, melynek oka az alacsony ár mellett vélhetően az ott élő emberek kedvessége lehet.
