Élet-Stílus

Hárman osztoznak a fizikai Nobel-díjon

A héten adják át a Nobel-díjakat, a mai díjazottak a fizika területén végeztek kiemelkedő tevékenységet. A FigyelőNet folyamatosan tájékoztatja olvasóit az aktuális eseményekről, díjazottakról.

Az idei fizikai Nobel-díjakat a fény természetének megismerése terén működő szakemberek kapták. Két amerikai és egy német kutatóé megosztva a fizikai Nobel-díj.

Roy J. Glauber a Harvard Egyetem kutatója a díj felét érdemelte ki a kvantumtechnológia területén végzett munkájáért.

John L. Hall a Colorado Egyetem kutatója és Theodor W. Hänsch a németországi Max Planck-Intézet munkatársa a lézeralapú precíziós spectroszkópia fejlesztésében elért eredményei miatt kapott megosztott elismerést.

Tegnap két ausztrál kapta megosztva az orvosi Nobel-díjat

Magyar és magyar származású díjazottak

 
Lénárd Fülöp fizikai 1905

Bárány Róbert
orvosi 1914

Zsigmondy Richárd
kémiai 1925

Szent-Györgyi Albert
orvosi 1937

Hevesy György
kémiai 1943

Békésy György
orvosi 1961

Wigner Jenő
fizikai – megosztva 1963

Gábor Dénes
fizikai 1971

Daniel Carleton Gajdusek
orvosi – megosztva 1976

Milton Friedman
közgazdasági 1976

Polányi János
kémiai – megosztva 1986

Elie Wiesel
béke- 1986

Oláh György
kémiai 1994

Harsányi János
közgazdasági – megosztva 1994

Kertész Imre
irodalmi 2002

Herskó Ferenc
kémiai – megosztva 2004

Két ausztrál tudós, Barry J. Marshall és J.Robin Warren kapta az idei orvosi Nobel-díjat egy, gyomorhurutot és fekélyt okozó baktérium felfedezéséért.

Warren és Marshall megállapította ugyanis, hogy ezeket az emésztőrendszeri betegségeket előidéző gyulladásokat a Helicobacter pylori nevű baktérium okozza.

Nobel menetrend

A díjazottak nevét szigorúan csak a díj odaítélése után ismerheti meg a világ. Természetesen számtalan esélylatolgatás lát napvilágot, s a szakmai közönség is sokat vitatkozik az esélyesekről.

„A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például a közhiedelemmel ellentétben nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nemcsak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható.” (WIKIPEDIA)

Öt kategória

A mai nap aktualitása a fizikai területen kiosztandó elismerés. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia adja át.

Hétfőn az orvosi díjnak a Karolinska Intézet adott helyet, amely az európai orvosi kutatások élvonalában végez kiemelkedő szakmai tevékenységet. A Karolinska Intézetben kezdődtek pár éve a rádiótelefonok sugárzásával kapcsolatos kutatások, illetve a mai napig folynak az immáron harmadik generációs adattovábbítás emberre gyakorolt hatásával összefüggő vizsgálatok

Szerdán a kémiában élenjáró kutatók vehetik át kiemelkedő teljesítményeikért az elismerést.

Különösen izgalmasnak látszik a pénteki Nobel-békedíj odaítélése, amely az évek folyamán a legnagyobb meglepetéseket okozta.

Az irodalmi díjkiosztó időpontját a Svéd Akadémia később teszi nyilvánossá.

Mennyit ér a díj?

Minden díjazott az értékes szakmai elismerés mellett 10 millió svéd koronával, több mint 1 millió euróval, azaz mintegy 268 millió forinttal gazdagabban folytathatja pályafutását. A Nobel által alapított díj szakmai oldalról természetesen sokkal értékesebb, hiszen évente csak néhány személy kapja meg azt, meglehetősen nagy nyilvánosság mellett.

Egy díjat egy évben legfeljebb három személy között oszthatnak meg: ekkor a díj és az ezzel járó összeg is megoszlik. Nem ritka, hogy egy-egy évben valamilyen területen nem adnak ki díjat. Ilyenkor az arra az évre szánt pénzösszeg is visszaszáll az alapítványra. Érdekes szabály, hogy elhunyt személy munkája nem díjazható.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik