Élet-Stílus

Légi felvételek a hévízi tóról

admin
admin

2005. 07. 29. 11:39

A hévízi tó Európa legnagyobb meleg vizű tava. Eredete arra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek is megszülettek. Meleg vizében nem sok állat és növény él meg.

„Boldog Zala Vármegye, amelynek területén ez a gyógyvizű tó fakad, amely által a beteg test és a testnek ellankadt részei, inai megerősíttetnek…és megújul a test és deli ábrázatába öltözködik…a vér pirosságát visszanyeri, a halovány színt leginkább asszonyi nemben változtatja” – olvasható a XVIII. század végén Hévíz első tudatos népszerűsítéséből, amely dr. Babochay József, Zala vármegye tudós főorvosához fűződik.


A tó meleg vizében nem sok állat és növény él meg. Néhány csigafajtát, halat és kétéltűt találtak azonban már a tóban. Növényei közül a szemet gyönyörködtető tündérrózsák a legismertebbek.



A tó és környéke madártávlatból (fotó:Szanyi Gergő)

A tó eredete arra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek is megszülettek. A vulkanikus működés utóhatásaként ugyanis a földkéreg repedésein forróvizes szökőkutak, gejzírek is felszínre törtek. Így tört fel az Őshévíz is. A tó hatalmas forrástölcsérének mélysége 36 méter.
A reumás, mozgásszervi betegek Mekkájának tartott hévízi tó különleges gyógyító erejét a tó fenekét több méter vastagságban borító gyógyiszapnak köszönheti, amely a tó medre alatti tőzegréteg anyagának és a feltörő meleg víz keveredéséből alakult ki. Bőséges gáztartalmával, rádium- és hormontartalmával különleges gyógyértékkel rendelkezik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

kiadó (kiadó)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.