Élet-Stílus

Alternatív Duna-terv a Szigetköz megmentéséért

admin
admin

2005. 07. 29. 08:09

A Védegylet az újrakanyargósítás helyett megemelné a szigetközi Öreg-Duna főmedrét – adta hírül a Greenfo péntek reggel. Az elképzelés azzal számol, hogy Szlovákia a mostani kevesebb, mint húsz százalék helyett a teljes vízhozam átlagosan ötven százalékát juttatja majd a Szigetközbe. Ma az úgynevezett vízpótló-rendszer kiépítése folyik, ami a főmeder kisebb kőszórásos duzzasztásával különféle csermelyeken át juttat csekély mennyiségű vizet az egyes mellékágakba. Ezt a megoldást a környezetvédők és az ökológusok egyaránt bírálják.

Fél évtizeddel az erről szóló vita kirobbanása után elkészítette a Szigetköz rehabilitációjára vonatkozó tervét a Duna Charta szakembergárdája, amelynek tagjai ma jórészt a Védegyletben dolgoznak. A Molnár Péter hidrogeológus által jegyzett tanulmány elveti az Öreg-Duna „kanyargósítását”, helyette a megsüllyedt és a bősi mesterséges csatorna miatt kiszáradóban lévő főmeder fenekének megemelését és kiszélesítését, továbbá a valamikori mellékágrendszer újjáélesztését javasolja – írja Huth Gergely a Greenfo-n.

A Fidesz-kormány működésének derekán nagymértékben megosztotta a Duna-ügyben érdekelt zöldszervezeteket a dunai kormánybiztosi iroda által kidolgozott, a szigetközi folyószakasz újraka-nyargósításáról szóló terv. Az elképzelés Droppa Györgynek, a Duna Kör ügyvivőjének a nevéhez fűződik, aki több nyugati példa alapján azt látta helyesnek, hogy a dunacsúni–bősi mesterséges csatorna miatt kellő mennyiségű víz nélkül maradt Szigetköz rehabilitációját a valamikori kanyargós Öreg-Duna visszaállításával oldják meg.

A Szigetköz fő problémája ugyanis az, hogy már a bősi építkezés előtt is komoly beavatkozások tették tönkre a táj eredeti élővilágát. A hajózási mélység biztosítása érdekében az elmúlt évszázadban egyenesre szabták a folyót, s a valamikori kanyargós főág immár mellékágak sorozataként funkcionált tovább. Később ezeket a mellékágakat is töltésekkel zárták le. Ha Szlovákia vissza is adja az elterelt folyó vízmennyiségének felét-kétharmadát, a kevés víz akkor sem jut el az időközben alaposan kimélyült főágból a mellékágakba.

A Droppa-féle megoldás a száz évvel ezelőtti főág helyreállítását célozta meg úgy, hogy a mostani főmederből kőszórásokkal ezekbe a régi ágakba kényszerítik a vizet. Az akkori bejelentést azonban kétkedve fogadta a Duna Körből kivált Duna Charta és Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság akkori fideszes elnöke. Arra hivatkoztak, hogy a kőszórások egyfajta gátak, ilyenek létesítését pedig nem támogatják. A nézeteltérés oda vezetett, hogy a kormány inkább félretette a kérdést.

A Hajóssy Adrienne és Karátson Gábor nevéhez kötődő Duna chartás fellépést sok bírálat érte, amiért nem álltak elő saját javaslatukkal. Ez most történt meg, azzal, hogy hivatalosan a Védegylet égisze alatt Molnár Péter hidrogeológus kidolgozta az alternatív rehabilitációs tervet.

Egyértelmű, hogy a folyószabályozások előtti állapotokhoz nem lehet visszatérni – szögezi le a tanulmány, hozzátéve: a korábbi szabályozásokra a hajózhatóság érdekében volt szükség, de e problémák kezelésére a bősi üzemvízcsatorna megfelelő lehetőséget ad. Ezért a terv azt is kimondja, hogy a bősi csatorna hajózhatóságát hosszú távon fenn kell tartani, a felhagyott régi főmederben pedig a hajózásról lemondunk. Molnár Péter a mostani mesterségesen előidézett, kevéssé természet közeli és ritka elárasztások helyett úgy szabályozná a szlovákiai dunacsúni zsilipnél a Szigetközbe eresztett vízmennyiséget, hogy az a Duna mindenkori vízszintingadozásához alkalmazkodjon.

A kiszámíthatatlanul érkező áruhullámok persze nem kedveznek a nagyüzemi jellegű erdő-, vad- és halgazdálkodásnak – ismeri el, leszögezve ugyanakkor, hogy éppen a Szigetközre oly jellemező vadon helyreállítása a cél. A főmeder és a mellékágrendszer összekapcsolása csak a főmeder vízszintjének jelentős megemelésével érhető el, ezt azonban nem szabad duzzasztással előidézni. A tanulmány ezért a mellékágakat levágó kőtöltéseket és a Bős alatt a dunai hajózást fenyegető kőzátonyok kavicsanyagát kitermelné, és a mostani főágba töltené, továbbá átlagosan közel száz méterrel kiszélesítenék a főágat, s az így kikotort kavicsot is a mederfenékbe szórnák. Kisebb műtárgyakkal, például rőzsefonatokkal pedig javítanák a meder hordalékfogó képességét. Ezen beavatkozásokkal egy-másfél méterrel emelkedne az Öreg-Duna főmedrének a vízszintje.

Az elképzelés azzal számol, hogy Szlovákia a mostani kevesebb mint húsz százalék helyett a teljes vízhozam átlagosan ötven százalékát juttatja majd a Szigetközbe. A terv nem közli az átalakítás költségeit, de megjegyzi, hogy mindezekre csak Szlovákiával egyetértésben, több lépcsőben kerülhet sor. A vízügyi kormányzat amúgy az előző kettőtől teljesen eltérő elképzelést dolgozott ki a Szigetköz vízzel való ellátására, a Duna elterelése után. Ez az úgynevezett vízpótlórendszer, amelynek kiépítése ma is folyik, s amely a főmeder kisebb kőszórásos duzzasztásával különféle csermelyeken át juttat – csekély mennyiségű – vizet az egyes mellékágakba. Ezt a megoldást a környezetvédők és az ökológusok egyaránt bírálják.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.