Élet-Stílus

Környezetmérgezés: a szemlélet betegsége

admin
admin

2005. 07. 28. 09:25

Kormányzati programok sora foglalkozik a környezeti ártalmak emberi egészséget károsító hatásainak mérésével és csökkentésével Magyarországon. A Nemzeti Környezetvédelmi Program és a Népegészségügyi Program akcióiból azonban csak néhány látványosabbal találkozik a közvélemény, s a sokszor lesújtó eredmények tükrében több és határozottabb kormányzati intézkedésre és társadalmi összefogásra lenne szükség a lakosság egészségének javításához.

Környezet-egészségügyi programok


 
1989-ben Frankfurtban rendezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az első Környezet és Egészség Miniszteri Konferenciát. Azóta ötévente rendeznek európai konferenciákat – legutóbb egy éve Budapesten. Magyarország kezdettől aktív tagja, sőt, egyik mintaországa a WHO programjának. Ennek keretében született meg az első Nemzeti Környezetegészségügyi Program (NEKAP), mely 1997 és 2002 között futott. Az újabb célkitűzéseket a 2003-ban indult második Nemzeti Környezetvédelmi Program illetve a Népegészségügyi Program egy-egy tematikus alprogramja foglalja össze. A tavalyi budapesti WHO-konferencián meghirdették a kifejezetten a gyerekekre koncentráló Európai Gyermek-környezetegészségügyi Akcióprogramot (CEHAPE).


A külön futó programoknak közös intézkedési tervet készítenek az érintett tárcák – tájékoztatott Dobi Bálint, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) illetékese, tehát a meglévő keretekben összehangoltan végzik a feladatokat az illetékes minisztériumok és hivatalok. „Nem a cégtábla a lényeg – teszi hozzá –, hanem az, hogy a nemzetközi trendeknek, valamint a hazai igényeknek és problémáknak megfelelő programokat kell végrehajtani.”

A környezetvédelmi és a népegészségügyi program – bár ez utóbbi kevés környezet-egészségügyi problémát érint – legfontosabb célkitűzése az első NEKAP-ban is azonosított környezet-egészségügyi problémák vizsgálata, megoldási javaslatok elkészítése, korábbi felmérések folytatása, illetve az ehhez szükséges mérőrendszer kiépítése, fejlesztése. A hagyományos levegő- és vízminőség, meg ezek egészségügyi hatásainak becslése mellett előtérbe kerül a zajszennyezés és a nehezen lebomló klórvegyületek (dioxin, PCB) országos felmérése.

Teljesen új elem a globális klímaváltozás egészségkárosító hatásainak mérése: a szélsőséges hőingadozások gyakorivá válása – 5 °C hőmérséklet-növekedés – Budapesten 10-15 százalékkal megnöveli a szívérrendszeri halálozás kockázatát, s 30-50 százalékkal megnő ilyenkor a mentőforgalom a rosszullétek miatt. A leglátványosabb program az idén a növényvédelmi törvény szigorításával is megtámogatott parlagfű-mentesítés.

Gyermekeink egészségéért

A CEHAPE program négy fő célkitűzése alapján a hazai igényeknek megfelelően kezdődtek a programok. Mint Páldy Anna, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) igazgatóhelyettese tájékoztatott, elindult az iskolák belső levegőminőségének a kutatása: a tantermek levegőjébe ugyanis számos szennyező anyag kerülhet. Ezek a vizsgálatok is hozzájárulnak a beltéri levegőminőségre vonatkozó ajánlások kialakításához. Ezzel párhuzamosan a gyerekek légzőszervi megbetegedési gyakoriságát is vizsgálják, az iskolai osztályokon keresztül elérve a szülőket.

A gyerekek esetében új szemléletet jelent, hogy a baleset-megelőzés a környezet-egészségügy egyik fő célkitűzésévé vált. A baleset a harmadik leggyakoribb egészségkárosító tényező a keringési rendszer problémái és a rosszindulatú daganatok után, a 15–24 évesek között a balesetek miatti halálozás az összes halálozás 65 százalékáért felelős. Ezt felismerve indult el a védőnőhálózat segítségével a balesetek környezeti hatásainak vizsgálata: hol, milyen körülmények között fordulnak elő a kisebb balesetektől az orvosi beavatkozást igénylőkig, így az eredmények ismeretében lehet javítani a biztonságon.

Kockázatos nagyvárosi levegő

A kilencvenes években az ipar szerkezetének átalakulásával illetve az egyre szigorúbb kibocsátásszabályozás és a környezetterhelési díj bevezetése miatt az ipari légszennyezőanyag-kibocsátás csökkent, így a klasszikus kémiai szennyezők kimutathatóan kevesebb megbetegedést okoztak. Ugyanakkor a közlekedés által okozott részecske- (PM2.5 és PM10) szennyezés radikálisan megnőtt: bár Budapest és Miskolc légszennyezettsége az európai átlag középmezőnyének alján helyezkedik el – a mediterrán országokban még rosszabb a helyzet – így is mintegy ezer ember halálát okozzák évente a kipufogógázok szemcséi.

A gépkocsikra vonatkozó zöldszabályok hiába szigorodnak, ha a hazai autópark átlagéletkora meghaladja a 10 évet, és folyamatosan nő a városon belüli forgalom. Az EU vonatkozó direktívája szerint csak 35 olyan nap lehet egy évben, amikor határérték fölött lehet a PM10 szennyezés, s mint a KVVM honlapján leellenőrizhető, Budapesten már a 80. napon vagyunk túl az idén – a fővárosnak viszont még nincs intézkedési terve a probléma kezelésére. Ugyanakkor a nagyvárosi levegőminőségi adatokkal óvatosan kell bánni: a szennyezettebb csomópontok kiugró adataiból nem lehet következtetni a város levegőjének egészére: ezektől kétutcányira már jobb, bár nem jó a levegő, s összességében javul, ha csekély mértékben is, városaink levegője.


E javulás egyelőre csak részben látszik a légúti megbetegedések előfordulásában, ezek aránya nő, de a növekedés üteme csökken. A tüdőrák miatti halálozás folyamatosan növekszik, három és félszerese az európai átlagnak, ahol e megbetegedések egyébként csökkennek. A gyulladásos légúti betegségek alakulása azt mutatja, hogy a szennyezett levegőjű városokban 20-25 százalék, a tiszta levegőjű településeken 8-10 százalék a krónikus légcsőhurutban szenvedő gyermekek aránya, s az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt az asztmás és allergiás megbetegedések száma. Ez utóbbi esetben csak részben segítenek a virágpor-koncentráció csökkentését megcélzó programok. Bár a parlagfűirtás – ha a kiugróan magas hazai pollenkoncentrációt tényleg lecsökkenti – a már megbetegedett allergiás embereken segít, de ez csak tüneti kezelés, az allergiás megbetegedések növekedését nem, csak a panaszokat csökkenti.

Mérgező vegyi anyagok vesznek körül

A tipikusan civilizációs betegségnek számító allergia kialakulásához számos tényező járul hozzá, a mentális egészségtől az életmódig, de kiemelkedő szerepe van a mesterséges vegyi anyagoknak. Egy átlagos ember naponta körülbelül 10 000 vegyi anyaggal érintkezhet és az ember immunrendszere egész egyszerűen nincs felkészülve erre a hihetetlen mennyiségű vegyi anyagra, ami az immunrendszert károsítja. A kémiai biztonság kérdése meglehetősen elhanyagolt a programokban, ugyanakkor a hazai szabályozást is szigorítani fogja, hogy készül az EU vegyi anyagokat szabályozó REACH direktívája, mely a mintegy százezer forgalomban lévő mesterséges vegyi anyag bevizsgálását és szükség esetén betiltását írja elő.

Bár a kutatások szerint a jelenleg forgalomban lévő növényvédőszerek egyharmadát, s sok adalékanyagot azonnal be kellene tiltani, és erre megvan a jogszabályi lehetőség, egyelőre nem történik semmi. Sőt, Magyarország az EU-ban már kivont súlyosan egészségkárosító atrazin használatára derogációt kért még a csatlakozás folyamán – miközben a higany betiltásának egyik fő támogatója.

Szerencsére sikertörténetre is van példa: az ólmozott benzin 1999-es betiltásának már egyértelműen kimutathatók az egészségjavító hatásai.

Felemás eredmények

Nemzetközi szintéren Magyarország rendkívül aktív és számos program fut, a hazai eredmények azonban felemásak. „Az első NEKAP és a most futó programok nagyon jól felmérték és felmérik, hogy milyen hatások vannak, de cselekvés kevés történt. Megállapították, hogy baj van, de további szükséges lépéseket nem vagy csak általánosságban állapítottak meg – véli Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetvédő szervezet szakértője. – Egy-két területen történtek előrelépések, de alapvető dolgok nincsenek benne a célkitűzésekben: a vegyianyag-biztonság teljesen elhanyagolt terület, pedig akár az összes megbetegedés 25 százalékáért e szennyezések felelősek, s teljesen hiányzik az elővigyázatosság elve a programokból.”

Bár a programok fő prioritásai valóban a mérésekre vonatkoznak, látványos eredmények is születtek. Az EU szigorodó egészségügyi határértékeinek biztosítására létrejött programoknak köszönhetően sikerült az ivóvíz arzén- és nitráttartalmát csökkenteni. Ugyanakkor a vezetékes ivóvíz minőségének javítása mellett – a magas vízdíjak miatt – a kistelepüléseken, tanyákon újra megjelentek az egyedi fúrt kutak, melyek vízminőségének felmérésére most indult program. A felszín közeli vizek nitrátosodásának csökkentését pedig csak a mezőgazdaság vegyianyag-használatának radikális átalakításával lehetne elérni, erre azonban – bár jó német és dán példák vannak – még nem látszik cselekvési terv.

Részben kihasznált eszközök

A programok legfontosabb célja, hogy valós képet kapjunk a hazai helyzetről: ez nem könnyű, hisz bár számos intézmény gyűjt adatokat, ezek nem hasonló logika mentén születnek. „A környezetvédelmi felügyelőségek és a közigazgatás határai nem feltétlenül esnek egybe” – mutat rá egy példára Dobi Bálint. A WHO szakmai irányításával a mintaországok, így Magyarország is folyamatosan fejlesztik e módszereket.

A pontos adatok ismeretében sem születnek mindig intézkedések: bár a határértékek és a szabályozások szigorodtak, a tárcáknak és a programoknak szűkösek a lehetőségei a megelőzésben. A cselekvési eszközök nagyon sokszor kívül esnek a programok hatáskörén: a levegőszennyezés további csökkentését például csak a települési önkormányzatok tudnák elérni a közlekedés megfelelő szabályozásával.

„Nekünk az a feladatunk, hogy a felméréseket elvégezzük, értékeljük a helyzetet és az eredményeket a döntéshozók elé tárjuk. A tudományos megalapozással a bizonyítékokon alapuló döntés előkészítéséhez járulunk hozzá.” – mutat rá Páldy Anna, az OKI igazgatóhelyettese.


vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.