Élet-Stílus

Haiti – egy zavaros frankofón ország a Karib-tengeren

admin
admin

2004. 03. 02. 19:27

Haiti szigetét nem csak az utóbbi napokban, az elmúlt évszázadokban is szinte állandóan káosz jellemezte. A sziget történetét francia, spanyol, angol és amerikai beavatkozások tarkítják, jóllehet itt alakult meg a világ első független néger köztársasága is.

Jean-Bertrand Aristide haiti elnök vasárnap elhagyta országát, és száműzetésbe vonult, miután már három hete tartott az ellene kirobbant felkelés.

A színesbőrű elnök jelenleg a Közép-Afrikai Köztársaságban tartózkodik, és azt állítja, hogy az „amerikaiak” kényszerítették hazája elhagyására.

Időközben amerikai tengerészgyalogosok és francia katonák érkeztek Haitira, ahol nem ez az első intervenció: harcoltak itt már franciák, spanyolok és angolok is…

Spanyol uralom



Haiti francia nyelvű ország Amerikában, a Karib-térségben, Hispaniola szigetének nyugati részén. Hispaniola keleti felét a spanyolajkú Dominikai Köztársaság foglalja el, amely már a magyar turisták által is felkapott.

Hispaniola szigetén Kolumbusz már első amerikai útján is járt. 1492-ben ő nevezte el a szigetet, s az első telepeseket is a spanyol szolgálatban álló genovai hajós hagyta itt, ám őket az indiánok egy év múlva lemészárolták. 1493-ban a felfedező újabb telepeseket hozott ide. 1496-ban Kolumbusz testvére kezdte meg a gyarmatosítást, s megalapította az Újvilág első városát, Santo Domingót, amely ma a Dominikai Köztársaság fővárosa.

Hispaniola indián őslakossága a spanyol gyarmatosítók öldöklése és a járványok miatt gyakorlatilag kipusztult, ezért 1505-től kezdődött meg a rabszolgák betelepítése. A négerek száma hamarosan felülmúlta a gyarmatosítók létszámát.


A franciák uralma

A franciák 1661-64 között telepedtek le Hispaniolára, majd fokozatosan jogot formáltak az egész területre. Mindez egybeesik Spanyolország gyengülésével, és Franciaország felemelkedésével – ekkor uralkodik Versailles-ban XIV. Lajos, a Napkirály.

Az európai hódításokra törekvő XIV. Lajos az 1697-es rijswijki békeszerződésben „mellesleg” kikötötte, hogy Spanyolország lemond Hispaniola nyugati feléről. Itt alakult meg a későbbi Haiti. A sziget másik fele pedig később válik Dominikává. A szigeten sorozatos négerlázadások zajlottak a XVIII. század folyamán (1718, 1720-1723, 1763-70).




A francia forradalom hatása – öt hadsereg harcol a szigetért

Az 1789-ben kitört francia forradalom nyomán 1790-ben fellázadtak a mulattok (félvérek: fehérek és feketék leszármazottai) Haitin, de ezt a sziget urai még leverték. Egyébként 1789-ben Haitin 31 ezer francia, 28 ezer szabad mulatt és körülbelül 465 ezer néger rabszolga élhetett.

1791-ben viszont már a néger rabszolgák és a marranok (szökött rabszolgák) lázadtak fel Boukman vezetésével, és ez a zendülés már évekig tartott. 1793-ban két jakobinus megbízott nyolcezer katonával partraszállt a szigeten, és segítséget nyújtottak a régi rend megdöntéséhez. 1793. május 26-án a biztosok kimondták a rabszolgák teljes felszabadítását.


A jakobinusok mellett a szigeten még négy másik erő harcolt ekkoriban: angolok, spanyolok, francia gyarmatosító urak és felkelő rabszolgák csapatai küzdenek egymással vagy egymás ellen, váltakozó sikerrel. (Egy ideig például angolok foglalták el a fővárost, és ideiglenesen Jamaicához csatolták Haitit.)




Az első független néger köztársaság

1797-ben a néger felkelők vezetőjét, Francois Dominique Toussaint l’Ouverture-t választották meg a szigetet védő valamennyi francia csapat főparancsnokává. Egy év múlva az ő vezetésével megtisztították a szigetet az angoloktól, elfoglalták a spanyol Santo Domingót, majd az 1801-es alkotmány kimondta valamennyi állampolgár törvény előtti egyenlőségét és rögzítette L’Ouverture élethosszig tartó főkormányzói tisztségét. A szigetet ekkor még Franciaország autonóm részévé nyilvánították.

1802-ben Napóleon azonban húszezer katonát küldött Haitire, mert ő nem ismerte el a sziget kvázi függetlenségét. L’Ouverture-t tőrbe csalták, elfogták és Franciaországba vitték. Erre Jacques Dessalines vezetésével újra fellázadt a néger hadsereg és 1804. január elsején kikiáltották Haitin a világ első független fekete köztársaságát. Ekkor vette fel az új állam a sziget eredeti nevét a Haitit (Hayti)

Dessalines a függetlenséget arra használta fel, hogy kiirtsa a szigeten élő franciákat. Később I. Jakab néven Dessalines – akárcsak Napóleon 1804-ben – császárrá koronáztatta magát. Minthogy a nagybirtokok felosztását is megkezdte az új uralkodó, 1806. október 17-én meggyilkolták. Ekkor a négerek és a mulattok között tört ki háború.



Észak-déli és kelet-nyugati megosztottság

1807-ben a sziget északi és déli részre szakadt. Északon a Haiti Állam, délen a Haiti Köztársaság jött létre. Északon a négerek I. Henri király uralma alatt éltek, délen a gazdag mulattok kormányoztak. Az észak-déli megosztottságot hamarosan egy kelet-nyugati is követte: 1814-ben a spanyolok megszerezték a sziget keleti felét, és kikiáltották a Dominikai Köztársaságot.

A két franciaajkú állam, Észak- és Dél-Haiti csak 1821-ben egyesült a déli Jeanne Pierre Boyer uralma alatt. (Északon I. Henri 1820-ben lett öngyilkos, a déliek korábbi vezetője pedig inkább az önkéntes éhhalált választotta 1818-ban.) 1825-ben Franciaország elismerte Haiti függetlenségét.

Boyer 1822-ben elfoglalta Dominikát, és bukásáig, 1843-ig egyesítette megint a két területet. 1844-től viszont már végleg függetlenné vált Dominika is. Haitin ezután sorozatos lázadások, felkelések zajlanak a XIX. század során, elsősorban a gazdasági nehézségek miatt. I. Faustin császár uralkodása után különböző elnökök kerültek hatalomra a karibi országban. A század végére valamennyire enyhülnek a feszültségek, 1900-ra viszont már az Egyesült Államok befolyása válik dominánssá, ekkor már Haiti importjának 70 százaléka az USA-ból származott. 1910-ben az ország nemzeti bankja is amerikai kézbe került.

Az amerikaiak első katonai beavatkozása


1911-15-ben különösen instabil helyzet alakult ki: több elnököt gyilkoltak meg Haitin (méreggel, bombával, palotaforradalom útján), volt olyan is, akit a felbőszült tömeg egyszerűen meglincselt. Ezek után 1915-ben amerikai tengerészgyalogság szállta meg a szigetet, és még ebben az évben Haiti az USA protektorátusa lett. 1934-ban vonták ki az amerikai csapatokat, de addig is gerillaháború, sztrájkok és felkelések jellemezték az országot.

1918 és 1950 között Haitin formailag választások zajlottak, 1950-ben azonban beavatkozott a hadsereg, és száműzte az 1946-ban hatalomra került elnököt, Dumarsais Estimét. A következő elnököt, Paul Eugéne Magloire-t 1956-ban döntötte meg a hadsereg.

1957-ben Francois Duvalier „Papa Doc” vette át a hatalmat, méghozzá a hadsereg segítségével. Különleges terrorkülönítményt állított fel, és diktatorikus kormányzatot vezetett be. Fia, Jean Claude Duvalier, „Baby Doc” 1971-ben követte az elnöki poszton.

Az elmúlt évtizedek is zavarosak voltak

1986-ban zendüléssorozat tör ki, és elűzték „Baby Doc”-ot, aki elmenekül Haitiről. Ezután katonai kormányzat következett. 1991-ben, az első demokratikus választásokon Jean-Bertrand Aristide győzött. Még annak az évnek a szeptemberében azonban Raoul Cedras katonai puccsal megbuktatta Aristide-et, aki kénytelen volt elmenekülni a szigetről. Az 1990-es évek közepén azonban Aristide a nemzetközi embargó és az USA nyomásának hatására visszatérhetett a szigetre, amelyet az elmúlt napokban ismét el kellett hagynia.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.