Élet-Stílus

Megtalálták a világ első stadionját Indiában

admin
admin

2004. 03. 01. 12:48

Aprólékos tervezés és briliáns építészeti kivitelezés – ez jellemzi azokat az építészeti emlékeket, amelyeket nemrégiben találtak egy ősi indiai régészeti feltáráson, ahol egy ókori város alapjaira bukkantak.

Az ásatások Gudzsarat indiai szövetségi állam egy kis településén, Dholavirában zajlanak, ahol fantasztikus leletek kerültek elő az utóbbi időben az úgynevezett harappai civilizáció idejéből.

A harappai civilizáció

Ezt a műveltséget egy Indus-völgyi ősi város, Harappa romjai nyomán nevezték el, az 1920-as és 30-as években végzett ásatásokat követően. A kultúra az időszámításunk előtti 3. és 2. évezredben virágzott, vagyis Kr. e. 3000 óta fordulnak elő az e civilizációhoz köthető leletek a mai India és Pakisztán területén. Eszerint a harappai civilizáció az egyiptomihoz és a mezopotámiaihoz hasonló korú.

Ez az Indus-völgyi bronzkori kultúra osztálytársadalmat hozott létre, és Harappa mellett Mohendzsodáró, Lothal és Csanhudaro is jelentős régészeti lelőhelyeknek számítanak a térségben. Ugyanakkor a nagyobb városok, metropolisok mellett mintegy száz falut és kisebb települést is feltártak az archeológusok a harappai civilizáció körzetében.

A legújabb eredmények

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a világ egyik legrégebbi stadionját fedezték fel archeológusok Dholavirában, amely India legnyugatabbi részén, a Kutch régióban található. Indián belül ez a terület a legközelebb fekszik az Indus folyó torkolatához, maga az Indus deltája Pakisztánhoz tartozik.

Sőt, nem is egy, hanem mindjárt két stadionra is rábukkantak a kutatók. Az egyik ezek közül igen nagy méretű. Az építmény alighanem többféle célt is szolgált, és teraszos elrendezésben készült – a teraszokon a nézők foglalhattak helyet. A nagyobb stadion hossza több mint 280 méter, befogadóképessége mintegy 10 ezer fő.

Több célra is használták a stadiont

„A nagyobbik stadion több célra volt használatos. Talán ideiglenes bazárként is szolgált egy időben” – nyilatkozta a feltárásról az indiai régészeti szolgálat korábbi főigazgatója, Dr R. S. Bisht, aki a legfrissebb felfedezésekről a Pandzsabi Egyetemen tartott nemrégiben előadást. A bazár jelleget erősíti egy másik, különleges lelet is, amely talán a világ első cégére lehetett.

Ezen a kőtáblán egyelőre megfejthetetlennek tűnő feliratok találhatóak. A tábla kora akár az ötezer évet is elérheti. Persze a „cégér” datálása nem biztos: elképzelhető, hogy ötezer éves (és akkor i.e. 3000-ből származik), de az is lehet, hogy csak 3500 esztendős (i.e. 1500-beli) a lelet. Annyi bizonyosnak tűnik azonban, hogy a tábla egy fából készült palánkon volt elhelyezve, egy kapuval szemben. Bisht egyébként 1990 óta kutat a térségben, és ezek a legújabb eredményei ásatásainak.

Ismerték a trigonometriát?

Dholavira városának méretei arra is utalnak, hogy a harappai civilizáció ismerte a trigonometriát – állította Bisht, ám ezt részletesebben nem indokolta, csupán annyit közölt, hogy ezt a település hosszúsága (777,1 méter) és szélessége (668,7 méter) is alátámasztja. A matematizáltság olyan magas fokú volt az ásatás lelőhelyén, hogy mint kiderült, a harappaiak mindent négyzet alapra vagy kocka alakúra építettek.

Az ókori lelőhely egyébként két patak a Mansa és a Manhar között terül el. A harappaiak gondoltak az értékes kincs, a víz tárolására is, ezért kisebb gátakat emeltek a vízfolyásokon. Bisht ugyancsak felvázolta egy vár alaprajzát is, sőt, egy nagyobb víztározó és különböző utak nyomvonalát is ismerik a tudósok.

Feltételezések szerint a harappai civilizáció hanyatlását természeti katasztrófák okozták. Így többek között Dholavira is több földrengésnek esett áldozatául. Az első földmozgás i. e. 2800 körül lehetett, míg a második 2500 körül, végül a harmadik 2000-re datálható – természetesen időszámításunk előtt.


Még régebbi civilizáció?


Szintén az indiai Gudzsarat államhoz tartozó területen, de negyven méterrel a víz alatt találtak két évvel ezelőtt szenzációs leleteket. Az akkori bejelentések szerint akár 9500 éves civilizáció nyomaira is bukkanhattak a tudósok a Cambay-öbölben, amelyet a magyar térképeken Khambat-öböl néven lehet megtalálni. Ha tényleg 9500 éve település vagy legalábbis valamilyen építmény létezett a manapság már vízzel borított térségben, az Arab-tenger fenekén, akkor természetesen az emberi civilizációkról alkotott eddigi történelmi felfogást is alapvetően át kell alakítani. Annyi bizonyos mindenesetre, hogy ez az igen régi település is valamilyen folyam menti civilizációhoz tartozhatott, akárcsak az Indus-völgyi társadalom.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.