Három világvallás hívei ünnepelnek szinte egy időben az idén: tart még a november elején kezdődött Ramadán, a mohamedán naptár böjti hónapja, péntektől kezdődően nyolc napon át tart a zsidóság Chanuka ünnepe, s e hét végére esik a keresztény egyházi év kezdete, advent első vasárnapja is.
Chanuka – a csodák nyolc napja
A Talmud szerint, amikor a görögök bementek a (jeruzsálemi) Szentélybe, megszentségtelenítették az ott lévő égőolaj készletet. Később, i.e.164-ben amikor felülkerekedtek a Hasmóneusok és legyőzték a görögöket, kerestek, de nem találtak csak egy kis korsó olajat, mely érintetlen volt, rajta a főpap pecsétjével. Nem volt ebben a korsóban csak annyi olaj, amely egy napra volt elég, de csoda történt és (a meggyújtott menora) nyolc napig égett. Idén november 29-től nyolc napon keresztül ünneplik e csodát a zsidó közösségek.
A Chanuka egyik leglátványosabb része a csoda nyilvános hirdetése, fények gyújtása. A zsidó ünnepi szokások előírják a chanukagyertyák meggyújtását. – ezt az egész világon a Hillél-módszer szerint teszik: jobbról balra helyezik el a gyertyákat, s mindig balról jobbra haladva gyújtják meg őket egy külön gyertyával, melynek samesz a neve (sámmás = szolga). Az első este – az első csillag feljövetelétől éjfélig – egyet, a rákövetkező estéken mindig eggyel többet kell meggyújtani, emlékezve az ünnepből eltelt napokra. A gyertyáknak egy magasságban kell lenniük – a sameszt kivéve -, a padló szintjétől számolva legalább három, de legfeljebb tízarasznyi távolságra. A menorát, a gyertyatartót olyan helyre kell tenni, ahol a legtöbben látják – ezért kerül gyakran az ablakba.
Tart még a Ramadán
Az iszlám naptár kilencedik hónapját, amikor a Korán Mohamed kezébe adatott, a hívők böjttel és imádkozással töltik. Ez idő alatt pirkadattól napnyugtáig tiltott az evés-ivás, valamint tartózkodni kell a nemi érintkezéstől és a dohányzástól is.
Rendszerint az alatt a kb. napi fél óra alatt, amíg égnek a gyertyák, nők nem szoktak munkát végezni. Ez idő tájt a legelterjedtebb étel az olajban sült pogácsa. Általános szokás, hogy megajándékozzák egymást az ünnepet tartó zsidók, a gyermekek minden nap kapnak valamilyen apróbb ajándékot, meglátogatják egymást a családok és együtt gyújtják meg a gyertyákat.
Ádvent – három lila és egy rózsaszín gyertya lobban fel
A hét végén, advent első vasárnapján a keresztény hagyományok szerint megkezdődik az új egyházi év, és elkezdődnek a karácsonyi előkészületek. Az első adventi „nyomokat” a VI. század első felében találták a régészek, maga a kifejezés az adventus (eljövetel) latin szóból ered.
A négy vasárnapot magában foglaló advent a Szent András
apostol ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnap kezdődik, és december 24-ig tart. Hagyomány, hogy a karácsony előtti vasárnapokon egy-egy gyertyát gyújtanak az adventi koszorún. Ez a vallási szokások szerint három lila és egy rózsaszín (esetleg fehér) gyertyából áll. Utóbbit a harmadik héten, “örömvasárnap” lobbantják fel.
Az advent bűnbánati időszakában a pap a viola liturgiai fájdalomszínében, azaz lila ruhában misézik, a harmadik héten azonban rózsaszín ruhát ölt. A katolikus templomokban Mária tiszteletére sok helyen úgynevezett rorate-miséket tartanak reggelente, amelyek december 8-ához, a szeplőtelen fogantatás ünnepéhez kapcsolódnak. A rorate szó arra utal, hogy a misék szövege a “harmatozzatok” kifejezéssel kezdődik.
Az USA-ban a Thanksgivinggel indul a karácsonyi konzumálás
Az Egyesült Államokban a téli ünnepek sorát nem az ádvent, a Mikulás vagy a Ramadán vezeti be, hanem a Hálaadás. Az angol nevén Thanksgivingnek nevezett eseményre nem lehet tudni, hogy mikor került először sor. Egyesek szerint 1621-től, mások szerint csak 1623-tól ünneplik. Az első bevándorlók a zord időjárás miatt rendkívül nehézkes körülmények között éltek, a telepesek fele éhezés és betegség következtében elpusztult, és csak a helybéli indiánok segítségével maradhatott életben a kolónia. Az első sikeres aratás után tartották a hagyomány szerint a Hálaadást (közösen a megmentő indiánokkal), amely azóta a legamerikaibb ünnepek egyike lett. Mai jelentése inkább a multikulturalitásra utal, nem pedig arra, hogy mennyire kiszolgáltatott az ember a természetnek.
A Hálaadás (Thanksgiving) nem oly régóta országos ünnep Amerikában. Persze sokan közbevethetnék, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán nincsenek régi ünnepei, de ezt a kérdést most nem részletezzük. A Hálaadás napját korábban minden egyes szövetségi állam kormányzója maga jelölte ki (ha egyáltalán kijelölte ezt a napot…). Mindez óriási káoszt eredményezett, és csak Lincoln elnök 1863-as proklamációja után vált országos ünneppé az esemény.
Ezután minden elnök megintcsak maga állapította meg a Thanksgiving időpontját, ám ez a módszer is tarthatatlannak bizonyult. 1939-ben, amikor Európában Hitler és Mussolini ünnepeltette magát, az amerikaiak sorsdöntő lépésre szánták el magukat: Franklin Delano Roosevelt elnök november utolsó csütörtökéről az utolsó előttire tetette a Hálaadást, hogy meghosszabbítsa a karácsonyi bevásárlási szezont. Ez a rendkívül durva intézkedés felháborította a kongresszust, és a törvényhozás végül november utolsó csütörtökében rögzítette a mindmáig érvényes dátumot. A honatyák egyébként 1941-ben, Pearl Harbor évében szánták rá magukat a mindent eldöntő szavazásra…
