Csíkmádéfalva
Csíkmádéfalva egy Mária Terézia-korabeli tragédia, siculicidium, avagy székely üldözés szimbólumává vált. Az uralkodónő az 1760-as években arra akarta rábírni a székelyeket, hogy a tőlük nyugatra eső vidékeken folyó háborúkhoz is állítsanak ki katonákat. A székely nép hagyományosan határőrszerepet látott el a régi Magyarországon, magasfokú autonómiáért cserébe. Mária Terézia parancsa sértette volna az autonómiát, ezért a mádéfalvi székelyek megtagadták. Az uralkodónő generálisa Siskovics 1764-ben körülzárta a falut, és 400-600 székelyt öletett le. Csíkmádéfalván a székely üldözésnek emléket állító oszlopot találunk.
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós Csíkszereda mellett a környék legnagyobb városa, hasonlóan nyomot hagytak rajta az előző rendszer városrombolásai, bár kevesebb paneltorony éktelenkedik benne, mint Szeredán. A főterén megmaradt házakon érdemes megfigyelni a helyi barokk stílus jegyeit. A város az 1600-as években indult ugrásszerű fejlődésnek, amikor a kereskedelemmel foglalkozó örmények Moldvából a Gyergyó-medencébe telepedtek. A lakosság egy része ma is örmény: tipikus, hogy a városnak egy örmény és egy – 1895-ben épült – református temploma van. Ha bővén vagyunk időnknek látogassunk meg egy székely misét is, így betekinthetünk az ottlakók mindennapi életébe.
Gyergyószárhegy, Lázár-kastély
Gyergyószentmiklóstól néhány kilométer távolságban találjuk Gyergyószárhegyet, ahol mint látnivaló, a Lázár-kastélyt találjuk. A Lázár család, a terület legrégibb székely nemesi családja, fontos szerepet játszott a történelem alakításában, náluk nevelkedett Bethlen Gábor. A család a kastélyban látta el sokáig széki hivatalát, mely a székely nemzettségben a legfőbb közigazgatási rangnak számított. A kastély és a mellette épült Ferences-kolostor ma is teljes épségben látható, épületében kastélytörténeti, néprajzi és a helyi művészek munkáiból álló képzőművészeti kiállítás látható. 
Békás-szoros, Gyilkos-tó
Gyergyószentmiklósra visszatérve indulhatunk el a megrendítő szépségű Békás-szoros felé. A szorost elérve érdemes a kocsit letenni, és gyalog sétát tenni a lankás úton, a derékszögben meredező sziklafalak között. Körülbelül egy órás kényelmes séta vezet a szorosban, ami helyenként útszélességűre szűkül, oldalfalairól vízcseppek hullanak, a sziklák mellett folyó patakok vízesésekbe játszanak. Kiábrándító, de a gyalogutat bazársor szegélyezi, és – mivel ez az egyik főút Moldvába – kamionok zavarják a sétát.
A Gyilkos-tó közvetlenül a Békás-szoros szomszédságában található, barnás-zöld víztükre egy 1837-es földcsuszamlás alkalmával, 3 patak lezáródásából alakult ki. A tóban még a régi fenyők szárait sem koptatta el a víz. A tó fürdésre nem alkalmas, de evezéshez csónakot lehet bérelni. A Gyilkos-tó körbejárása 1-1,5 órát vesz igénybe, a kirándulóút nem teljes, készüljünk fel, hogy az út végén combig érő patakon kell átgázolni. A körút közben megpillanthatjuk a Gyilkos-követ, ami elzárja a patakokból kifolyó víz útját. A vállalkozó kedvűek rákot is foghatnak, hiszen a tóban az ollósok nagy számban tenyésznek.
A legendáriumban a Gyilkos-tóhoz is találunk történetet. A mese szerint egy lányt rabolt el a székely zsivány, de a hegyek szellemei a hajadont megsajnálva kimenekítették. A zsivány a lányt elszalasztva nagyot csapott a hegytetőn a szíklára, ami az ütés súlya alatt megremegett, és a mélybe zuhant.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
