Hogy mi a titka a pesti daloknak? Csáth Géza ezt írta 1906-ban a Nyugatban: ” A pesti dal, ami a muzsikát illeti, pont megfelelője annak a speciális pesti irodalomnak, amely a fővárost felfedezte. Valami kasírozott, stilizált cigányosság van benne, a városligeti hinták sípládáinak jellegével. Valami franciás sikk, valami fővárosi szegényes fényűzés, ugyanaz, amit szegény és csinos masamód-lányok jó cipőin, ízléses kalapjain és öntudatos affektált járásán csodálhatunk. Valami nekikeseredett züllöttség és fölényes fásultság, ami az élet lélekvesztettjeit, a művészeket jellemzi. Valami léha lenézése a nemes férfias nagy akarásnak és kimosolygása mindennek, amit a közönséges ember komolyan vesz.”
Farkas Róbert (Romano Drom, Kistehén tánczenekar) meghívására mondott igent tíz magyar énekes – Frenk (Hiperkarma), Keleti András (Colorstar), Kiss Erzsi (Egy Kis Erzsi Zene, Erik Sumo), Kiss Tibi (Quimby), Kollár – Klemencz László (Kistehén tánczenekar), Lovasi András (Kispál és a Borz), Németh Juci, Ruttkai Bori (Specko Jedno), Szalóki Ági és Szűcs Krisztián (HS7) – hogy pesti dalokat adjanak elő a cigányzenekar kíséretével.
A Budapest Bár lemezbemutatója tavaly decemberben volt a Katona József Színházban. Azóta számos koncerten bebizonyosodott – a produkciót örömmel nézik együtt különböző korosztályok képviselői, és a nagyi sem tiltakozik, hogy a Quimby, a Kispál vagy a Colorstar énekesének koncertjére kell mennie.
