Mintegy 170 ember gyűlt össze a Corvin közben a Mi Hazánk ’56-os megemlékezésén csütörtök kora délután – írja a telex.hu.
Az eseményen többen beszédet mondtak, és Dúró Dóra könyvdarálása is szóba került. Vékony Csongor, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke szerint ezt sokan „fasiszta akciónak láttattak”, pedig szerinte
soha nem késő újból könyvet égetni. Meg kell semmisíteni a propagandagépezetet
– mondta.
Vékony azt is mondta, hogy „a hazaszeretet, a kereszténység és az életvédelem nevében” fognak küzdeni, amiben a radikalizmus is megengedett. „Nézzétek meg jól ezeket az arcokat, mert ezeket fogjátok látni a halálig tartó harcban”, tette hozzá. Vékony szerint, ha a nemzetellenes európai meleg és migránsbarát politika folytatódik akkor „identitásunk után asszonyainkat és földjeinket is elveszítjük.” A vér kötelez, mondta, és szerinte az árulók eltiprása után a harc folytatódik. „Ennek a harcnak a hármas jelszava: a hit, a hazaszeretet, a fegyelem. Fel győzelemre!” – zárta beszédét.
Apáti István, a Mi Hazánk parlamenti képviselője azt mondta, hogy a „Fidesztől jobbra is van élet.”
Toroczkai László pártelnök szerint pedig ők elvből elleneznek „minden olyan bevándorlást”, amelyben az adott „nép kultúrája, identitása és temperamentuma nagyon eltér a miénktől”.Toroczkai szerint akkor és ma is a mindenkori „ballib” – értelmezésében a mindig alakot váltó gonosz – célja, hogy „a bevándorlással megteremtse azt az erőt, amely összeroppantja a nemzetállamok egyenes gerincét. Szerinte visszatérő elem volt, hogy a tankok, a bankok és a mesekönyvek ellen is meg kellett vívni.„
Ha Meseország mindenki, abban ott van a gonosz is
– mondta Toroczkai, aki szerint álságos Dúró Dóra könyv megsemmisítését elítélni, egyrészt mert 56-ban a forradalmárok is máglyát raktak a kommunista propagandából, másrészt mert a másik oldalon folyamatos a virtuális könyvégetés és a cenzúra.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
