Belföld

Tállai beletenyerelt a Mol árképző szoftverébe

Tállai András, a NAV elnöke és Mezőkövesd fideszes országgyűlési képviselője állampolgári bejelentés alapján megtudta, hogy a választókörzetében található Mol-kútnál magasak az üzemanyagárak – erről egyébként Facebook-posztok is köröztek –, és úgy döntött, hogy intézkedik az „illetékeseinél”.

A nemzeti olajkereskedő vállalat illetékesei természetesen fogadták a magasrangú politikust. Nem is egyszer. Tállai szombati Facebook-beszámolója szerint

egyeztetéseket folytattunk a MOL illetékes képviselőivel, amelynek eredménye: az október 31-ei állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára 11 Ft-tal, míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkent.

És ez csak a kezdet, hiszen Tállai azt ígérte, hogy, az árak „kiegyenlítődése” folytatódni fog, sőt miután Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált neki, lehet, hogy más választókerületek kormánypárti képviselői  is akarnak majd az általuk elintézett olcsó benzinnel villogni.

De tényleg így megy ez az ország legnagyobb vállalatánál?

Bárki beállíthat az utcáról, és azt mondhatja, hogy látta, máshol kevesebb pénzt kértek egy liter üzemanyagért, ezért legyenek szívesek, csökkentsék az árat? Vagy csak az adóhatóság politikus elnöke mondhatja ezt?

A 24.hu információja szerint ugyan létezik ilyen a Molnál – ahogy Tállai ezt most ország-világ előtt be is bizonyította –: ha muszáj, kézi vezérléssel simán belenyúlnak az árakba. De ez azért eddig a ritka esetek közé tartozott.

A napi működéshez szükséges árképzést nem ilyen „manuális” árazással, hanem egy, a teljes kúthálózatot áttekintő szoftver segítségével végzik.

Forrásaink szerint az országszerte több mint ötszáz töltőállomást működtető olajkereskedő vállalat belső szabályzata részletekbe menően leírja az árképzési folyamatokat.

A dokumentumban meghatározták azokat a tényezőket, amelyek befolyással vannak arra, hogy egy-egy kútnál a cég kiskereskedelmi átlagárához képest miképp alakul az üzemanyagok napi ára. Ezt hívják a fő árhatások listájának.

Bármilyen hihetetlen, a nagykereskedelmi monopóliummal rendelkező Molnál döntő jelentősége van az ármeghatározásban annak, hogy a kiskereskedelmi piaci versenytársak töltőállomásain mennyiért adják a benzint és gázolajat.

A Mol előírta a kútjait üzemeltető partnereinek, hogy napi szinten figyeljék a konkurensek árait, mert „ezek ismeretében lehet hatékony a micro-piaci árazási gyakorlat kialakítása”.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A szabályzat szerint a Mol-töltőállomások feladata, hogy  minden munkanapon egy alkalommal begyűjtésék és a rendszerbe feltöltsék a konkurensek árait.

Az alkalmazottaknak minden délelőtt kötelező fényképet készíteni a versenytársak „totemoszlopáról” úgy, hogy minden termék ára olvasható legyen. Az ott látott árakat ezután fel kell tölteni a vállalat központi szoftverére, a PriceNet-re. A Mol egy sor egyéb adat mellett olyan részleteket is rögzíttet, mint ha a konkurencia egynapos vagy akár egyórás árleszállító akciót tart.

A töltőállomások térképe alapján Mezőkövesd és környéke egyébként meglehetősen gyengén ellátott kutak tekintetében. A kevés szereplős „micro-piac” némileg magyarázhatja is, hogy a városban könnyebben elszabadulhattak az árak a Mol országos átlagához képest.

A Molt hiába kerestük a helyi árakkal kapcsolatos kérdéseinkkel. Szerettük volna megtudni, hogy Tállai András kivel tárgyalt, és milyen érvekkel győzte meg a társaság menedzsmentjét a választókörzetét érintő kedvezményekről, de az olajtársaság nem válaszolt a feltett kérdésekre.

A Mol cikkünk megjelenése utána közleményt adott ki, amiben azt írták, az árazás tisztán kereskedelmi kérdés:

Reagált a Tállai-ügyre a Mol
A cég a versenypiaci tényezők alakulásától függően alakítja árait. 

A Mol házon belül intézhette a számlacsalásokat

Tállai Andás NAV-elnöknek, ha akarta, komoly muníciója lehetett a Mollal folytatott tárgyalásokon. A 24.hu májusban megírta, hogy a vállalat éveken át elhallgatta a hatóságok elől a kútjainál elkövetett számlacsalásokat. Házon belül rendszeresen bírságolták ugyan a kutak vezetőit a fiktív áfás számlákkal kereskedő alkalmazottak miatt, de az esetekről nem tettek feljelentést a nemzeti adóhatóságnál. Forrásaink szerint ez részben annak köszönhető, hogy az adóhatóság éveken át csak ritkán hajtott végre a számlacsalások megelőzését szolgáló ellenőrzéseket. Az adóhatóság leginkább a jövedéki terméknek minősülő üzemanyag-készletellenőrzés miatt szállt ki a töltőállomásokra.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó

Olvasói sztorik