Belföld
Hódmezővásárhely, 2017. június 28.
Pópity Dániel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze mutatja a feltárt, tizenegy ember maradványait rejtő késő bronzkori, kora vaskori sírt Hódmezővásárhely-Kopáncs térségében egy homokbánya területén 2017. június 28-án. Az eltérő időpontokban életüket vesztő tizenegy embert valamilyen sajátos rítus részeként később együtt temették el újra.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Lázár csodafegyvere visszafelé sül el

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 11. 12. 17:00

Már megint átszabják a régészetre vonatkozó törvényt, ami teljesen kizárná a feltárásokból a privát cégeket. Az ismét a szakma megkérdezése nélkül benyújtott javaslatot nem értik a régészek, totális rejtély, kinek állhat érdekében ez. Pláne, ha belevesszük, hogy a mostantól az ásatásokra kötelezett megyei múzeumoknak nincs is rá sem emberi, sem eszközi kapacitásuk.
Korábban a témában:

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég benyújtott egy törvénymódosító-javaslatot, ami az örökségvédelmi törvényt szabná át. Újraszabályozná például az állami elővásárlási jogot, a műtárgyforgalmat, az eltűnt műtárgyak körözését, azok külföldre való kivitelét, kölcsönzését és a régészeti feladatellátást. Ez utóbbi esetében az MTI híre szerint a jövőben a megelőző régészeti feltárások mellett a nagyberuházások régészeti feltárását is csak múzeumok végezhetnék, és ebbe csak állami vagy önkormányzati társaságokat vonhatnának be.

„A továbbiakban a szaktevékenységek végzésében gazdasági társaságok nem működhetnének közre”, azaz totálisan kizárnák a privát régészeti cégeket a projektekből.

Egyedül a bontómunkába lennének bevonhatók a vállalkozások, mivel ott nagyrészt idénymunkásokat alkalmaznak, az ő közalkalmazotti foglalkoztatásuk pedig nem megoldható. Minden a szétvert Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ utódának, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek a feladata lesz, így az infrastrukturális nagyberuházások megelőző feltárásának koordinálása, illetve elvégzése is.

Ez szép és jó, végre elbánnak a multikkal, nem?

Sajnos nem feltétlen van így. Év eleji cikkünkben már foglalkoztunk azzal a kormányrendelettel, ami belerúgott a privát cégek Achilles-sarkába. Egészen addig az volt az ököl- meg a jogszabály, hogy magánvállalatok is részt vehettek a nagyberuházások, például autópálya-építések régészeti feltárásaiban, alvállalkozóként. Természetesen amit találtak, az az államé, ahogy minden, ami az anyaföldben van.

Kecskemét, 2017. január 5.
Régészeti feltárás az északi elkerülõ út folytatásaként épülõ autópálya tervezett pihenõterületén Kecskemétnél 2017. január 5-én. A Katona József Múzeum régészei Wilhelm Gábor vezetésével az M5-ös autópálya keleti oldalán egy avar kori, a nyugati oldalán egy szarmata település maradványait találták meg. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentõsebb élet volt a térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Koponyák roppanhatnak porrá a kormány döntése miatt
Alig van idejük a régészeknek feltárni az autópálya-építések helyén a területeket. Elveszhet az örökség az M44-es alatt is, ha valóban két megye múzeumának kell azt kiásnia.

A régi-új rendelet azonban helyzetbe hozta az úgynevezett megyei hatókörű múzeumokat: nekik kell elsődlegesen elvégezni a feltárásokat, ha ez nem megy, akkor segítségül hívható a szomszéd megye egyik hasonló múzeuma. Egy nagyobb projekt esetén (anno a Békés megyét a sztrádahálózatba bekötő M44-essel példálóztunk) előfordulhat, hogy ez sem elég, akkor próbálkozhat a Budavári Nkft., és utolsó opcióként az akkreditált régészeti cégek.

Arnót, 2017. szeptember 13.
A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei dolgoznak az M30-as Miskolc-Kassa autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakasza régészeti próbafeltárásán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót határában 2017. szeptember 13-án.
MTI Fotó: Vajda János
A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei dolgoznak az M30-as Miskolc-Kassa autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakasza régészeti próbafeltárásán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót határában 2017. szeptember 13-án. MTI Fotó: Vajda János

Akkreditálni a Miniszterelnökségnél lehetett, az akkreditált cégek csak a geodéziai és térinformatikai feladatok elvégzésébe voltak bevonhatók, a nem akkreditáltak pedig csak a kézi és gépi földmunkákba. Az átszabott örökségvédelmi törvény viszont az akkreditációt is megszüntetné, mert minek az, ha a magáncég szinte semmit sem tehet.

A törvény indoklása szerint a fő cél az egyszerűsítés és a Lázár János Miniszterelnöksége által szorgalmazott bürokráciacsökkentés. „A régészeti feltárás végzése állami közfeladat” – szól a következő érv, majd később kiderül, a jelenlegi többszintű régészeti feltárási rendszer így kétszintűvé egyszerűsödik.

A Budavári Nkft.-nek a továbbiakban nem lesz feladata a megelőző feltárások koordinálása és elvégzése, ehelyett az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) elkészítésére szakosodott központi lelőhely-diagnosztikai szervezetté válik. Így nem lesz túlterhelt az állami cég, valamint magasabb színvonalon tud dolgozni. Az akkreditációs rendszert tehát megszüntetik, némi türelmi idővel. A 2015 tavaszán, az akkori törvénymódosítás után kiadott régészeti engedélyek pont 2018-ban járnak le (3 évre adják őket), ezt megvárná a mostani módosítás.

Visszatérnek a 20 évvel ezelőtti állapotok

Az a fonák helyzet állt elő most, hogy az akkreditált cégeket kizárták az egész régészkedésből, míg a nem akkreditáltakat nem, az alap földmunkákat (vagy a műszeres vizsgálatokat) elvégezhetik ők közbeszerzés után – mondta lapunknak Hoffmann József, a Régészeti Magánvállalkozók Országos Szövetségének elnöke.

Az itthon és külföldön is jó pár közbeszerzést elnyerő régészeti cég, a Salisbury Kft. vezetője, Hoffmann azt mondta, az örökségvédelmi törvényt 2001-es hatálybalépése óta már vagy ötvenszer módosították. Több mint két éve bevezették a régészkedő cégek kötelező akkreditációját, erre most kizárják őket. Már a tavaly decemberi kormányrendelet után is csak a geodéziai és a földmunkák maradtak nekik a gyakorlatban.

Szükség lenne egy teljesen új törvényre – mondta Hoffmann, aki szerint nyugaton sok jó kipróbált példa létezik. A mostani módosítás szembemegy minden örökségvédelmi törvénnyel. Ahogy a régész fogalmaz:

a húsz-harminc évvel ezelőtti állapotok visszatértét látja a szakma.

A módosító előtti rendszer úgy nézett ki, hogy a Budavári Nkft. kötött szerződést az építkezéseket levezénylő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel, ami megbízott egy múzeumot az ásatással. Az új rendszer lényege az lesz, hogy a Budavári végzi a próbafeltárást, a régészeti feltárás dandárja pedig a NIF-é lesz. Pontosabban a NIF megkeresi a Magyar Nemzeti Múzeumot, ami kijelöl egy megyei múzeumot a feladatra. Ha ennek nem lesz kapacitása, akkor maga a Nemzeti Múzeum látja majd el a feladatot.

Hoffmann szerint a múzeumot azonban nem erre hozták létre, az intézkedés pedig szembemegy a bürokráciacsökkentéssel. Minderre ugyanis kell majd kapacitást kiépíteni a Nemzeti Múzeum számára, de a 19 megye múzeumait is fel kell szerelni. A magáncégek viszont ellehetetlenülnének, még a magánberuházások feltárásait se végezhetnék el.

Gyöngyös, 2017. szeptember 27.
Csontlelet az egri Dobó István Vármúzeum által végzett, Árpád-kori temető feltárásán a gyöngyösi Olajbanfőtt Szent János-templom kerítőfalánál 2017.
MTI Fotó: Komka Péter
Csontlelet az egri Dobó István Vármúzeum által végzett, Árpád-kori temető feltárásán a gyöngyösi Olajbanfőtt Szent János-templom kerítőfalánál, 2017. MTI Fotó: Komka Péter

A fő gond, hogy Hoffmann szerint általában együttműködő, összeszokott régészeti csapattal vonulnak ki a helyszínre ezek a cégek. Ők végzik a dokumentációt, a térinformatikai digitalizációt, a restaurálást. Ezt nem akkreditált cégek idénymunkásai nem végezhetik, „abszolút dilettáns”, aki szerint egy-két szakfeladatot ki lehet venni a folyamatból. Utána meg megy az egymásra mutogatás.

A Közbeszerzési Döntőbizottság Hoffmann szerint már elmeszelte és versenykorlátozónak mondta ki a tavalyi kormányrendeletet.

„Olyan ember írta ezt a javaslatot, aki gyakorlatban régészeti feltárást nem látott” – fakadt ki Hoffmann a Semjén-féle javaslat láttán, amelynek egyébként Lázár János az előadója. Hoffmann szerint úgy viselkednek velük, mintha nem léteznének.

Szerinte nyugaton ez olajozottabban működik: Hollandiában tendereztetik a feltárást, amin múzeum is indulhat, ha lemond az előnyt jelentő állami normatíváról. Angliában nemes egyszerűséggel a beruházó dönti el, ki végezze az ásatást.

Alig van régész

Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy a módosító indítvány úgy készült, hogy szakmai szervezeteket nem vontak be, legfeljebb pár múzeumot. A cél az, hogy felfejlesszék a múzeumok kapacitását. A régészek szerint sem volt baj, hogy az ásatások szakmai vezetése a közszférában dolgozó szakemberek kezében maradt.

De közben ugyanez az örökségvédelem drasztikusan leépült az utóbbi években, talán a mostani javaslat épp ezt fordítaná meg. A kérdés csak az, hogy milyen forrásból és kikkel. Ugyanis sok régész pályaelhagyó lett vagy elment az országból. A technikusoknál se mindegy, kit visz a helyszínre az ásatást végző, nem mindegy, hány éve dolgozik feltárásokon az illető. A vége az lesz Lassányi szerint, hogy a jogászok majd kitalálják, hogy lehet mégis bevinni nem állami alkalmazott stábokat, ha nem működik majd az új rendszer.

A Nemzeti Múzeumnak sem elég a létszáma ehhez, a kérdés csak az, megteremtik-e nekik. 500 régész van a régész szövetségben, közülük körülbelül 300-400 az, aki aktívan dolgozik. Így nem egyértelmű, honnan lesz meg a megfelelő létszám a múzeumoknak. Lassányi is egyetért, hogy a végén majd a régészekre fognak mutogatni, így akár a feltárási lehetőségek is szűkülhetnek. Gond még, hogy szinte teljesen megszűnt a kommunikáció a kormány részéről a szakmai szervezetekkel, de ez a sokat módosított örökségvédelmi rendszeren belül mindenhol így van.

Sok idejük mindenesetre már nincs a régészeknek, az október 24-én benyújtott javaslat parlamenti vitái is lezajlottak, hamarosan szavaz róla az Országgyűlés.

Kerestük az örökségvédelmi ügyekben illetékes Miniszterelnökséget is, ha válaszolnak, azt is közöljük majd.

Itt zajlik most feltárás

Megkérdeztük a NIF Zrt.-t, hol zajlik ma Magyarországon, az általuk irányított infrastrukturális nagyberuházásokon régészeti feltárás, amire a következő választ kaptuk: “A NIF Zrt.-nél az alábbi projektek esetében van folyamatban próba vagy megelőző feltárás”:

  • M86-os Szombathely-Csorna (80+775 – 139+165 kilométerszelvény közötti) szakaszhoz kapcsolódó 2 darab komplex pihenőhely és 2 darab tengelyterhelés- és össztömeg mérőállomás építése;
  • R76-os Zalaegerszeg M7 közötti szakasz 2×2 sávra való fejlesztése (M7-Keszthely között), I. ütem: Hollád csomópont-Balatonszentgyörgy;
  • M85-ös Csorna II-Sopron kelet;
  • M85-ös Sopron kelet-Fertőrákos;
  • M25-ös déli ütem;
  • M30 Miskolc-Tornyosnémeti közötti III. szakasz;
  • M4-es Berettyóújfalu-országhatár közötti szakasz kivitelezése, I. ütem;
  • M2-es Budapest-Vác szakasz 2×2 sávosítása;
  • 67-es főút Kaposvár-M7 közötti szakasz 2×2 sávra történő fejlesztése;
  • M70-es fejlesztése 2×2 sávra Letenye és Murakeresztúr között;
  • Cegléd-Szolnok közötti szakasz megközelítése, M4-es M0-Cegléd közötti szakasz;
  • 21-es főút Lőrinci, Szurdokpüspöki-Bátonyterenye közötti szakaszok.

(Kiemelt kép: Pópity Dániel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze mutatja a feltárt, 11 ember maradványait rejtő késő bronzkori, kora vaskori sírt Hódmezővásárhely-Kopáncs térségében egy homokbánya területén 2017. június 28-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.