Belföld
Tolokun, 2012. április 11. 
Egy kutya néz ki a kennel drótkerítésén a Kijevtõl mintegy 80 km-re lévõ állatmenhelyen. Európa számos nagyvárosában állatvédõk tiltakoznak amiatt, hogy a 2012-es lengyel-ukrán közös rendezésû labdarúgó Európa-bajnokság mérkõzéseinek otthont adó négy ukrán városban befogják, megmérgezik és megsemmisítik a kóbor állatokat annak ellenére, hogy az ukrán környezetvédelmi minisztérium állatmenhelyek létesítésére szólította fel az érintett helyi hatóságokat. (MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko)

Amíg az emberek nem élnek jól, a kutyák sem fognak

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 11. 07. 19:21

Korábban a témában:

Korábban is ennyi állatkínzás történt az országban, csak az a különbség, hogy eddig ezek nagy részéről nem értesült a nyilvánosság

– mondta Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnöke a 24.hu-nak.

Korábban az emberek nem is voltak igazán fogékonyak a témára, manapság viszont egyre több állatvédő szervezet jön létre, egyre több állatbarát él az országban. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy az állatok bántalmazása bűncselekmény, és sok esetben igaz Csányi Vilmos mondása, miszerint „aki állatot bántalmaz, emberre készül”.

Az utóbbi napokban több sokkoló eset látott napvilágot, legutóbb Budapesten, ahol a Bikás park környékén egy ismeretlen hatalmas tűket szúrt húsdarabokba, majd ezeket szétszórta. Egy kutya evett is belőle, de szerencséje volt, mert a tűk nem szúrták át sehol a beleit. Nem sokkal korábban Békéscsabán több tucatnyi, fagyállóba áztatott kockacukrot talált egy nő, aki szerint a kutyáit akarták megmérgezni. A rendőrség 47 darab kockacukrot foglalt le bizonyítékként.

Október végén kiszórt idegméreggel öltek meg kutyákat egy miskolci parkban, legalább négy állat elpusztult. A szokásos esti séta után az egyik kutya egyből összeomlott, hányt, ment a hasa, lebénultak a végtagjai, rángógörcsei voltak, pillanatok alatt öntudatlanná vált. Az állatorvos sem tudta megmenteni.

Mit tehetnek a gazdák?

Az Országos Állatvédőrség Alapítvány összeállításából kiderül, hogy fontos már kölyökkorban megtanítani a kutyáknak, hogy semmit se egyenek meg a földről. Ha mégis baj történt, akkor gondolkodás nélkül el kell indulni az állatorvoshoz, mert a kutyának perceken múlhat az élete. A veszélyeztetett környéken lakóknak érdemes magunknál hordaniuk orvosi szenet, mert a legtöbb, kutyákat veszélyeztető mérget megköti, így nyerhető némi kis plusz idő az orvoshoz jutásig. Ha láttuk, mit evett fel a kutya, érdemes azt is elvinni az állatorvoshoz, mert a méreg típusának ismerete sokat segíthet a semlegesítésében. Ha pedig tudjuk, hogy fennáll a szándékos mérgezés veszélye, fontos a lakók tájékoztatása felhívásokkal, plakátokkal. Ha bárki gyanús jeleket lát, azonnal értesítse a rendőrséget!

Mészáros Gabriella szerint a hazánkban fennálló probléma forrása egyrészt az, hogy az állategészségügyi ellátó rendszer csak elégségesen képes ellátni a feladatát, ezért rendkívül sok a kóbor és a gazdátlan állat, annyira, hogy a kialakult állapot már lassan kezelhetetlenné válik.

Az egyetlen és humánus megoldását az országos ivartalanítási rendszer létrehozása jelentené, ennek segítségével lehetne megállítható a jelenlegi hatalmas túlszaporulat. A MÁOSZ elnöke úgy látja, hogy egy ember akkor vetemedhet a fentiekhez hasonló kétségbeesett lépésre, ha nem talál más megoldást vagy kiutat.

Ha valaki látja, hogy egy ellátórendszer sok helyen elégtelenül működik, akkor más megoldást keres, és mivel sokukat különböző szociális problémák is gyötrik, ezen tényezők együttes hatása ilyen kétségbeesett lépések megtételére sarkallja őket, mint az állatkínzás.

Hozzátette, ezt a folyamatot nagyon nehéz megállítani, az egyetlen kiutat az ivartalanításban látják. Becslések szerint 60-80 ezer kóbor kutya él a magyar utcákon, közülük nagyjából 30 ezret most rögtön ivartalanítani kellene, hogy az állandó reprodukáció megszűnjön.

Ennek a 30 ezer állatnak az ivartalanítása körülbelül 600 millió forintba kerülne, erre nincs sem állami, sem civil erőforrás. A MÁOSZ egy svájci alapítvány támogatásával évente 2700 állatot ivartalanít, ami összességében kevés, de lokálisan akár 80-90 százalékkal is képes visszaszorítani a túlszaporulatot.

Nyíregyháza, 2012. november 13.
Kidobott pelenkát visz szájában egy kóbor kutya a Huszár telep egyik szemétgyûjtõ helyén Nyíregyházán 2012. november 13-án. A város önkormányzata idén 22,7 millió forintot fordít a városüzemeltetés által mûködtetett Állategészségügyi Telep gyepmesteri tevékenységére. A telep munkatársai idén eddig 286 állatot gyûjtöttek össze. A kutyák 95 százalékát a PCAS nemzetközi állatvédelmi egyesület helyezi el új gazdáknál. A helyiek idén 20 kutyát fogadtak örökbe.
MTI Fotó: Balázs Attila
MTI Fotó: Balázs Attila

Hiába szigorították az állatvédelmi törvényt 2016 januárjától, Mészáros szerint ennek hatásai elenyészőek, sajnos az állattartási kultúrát nem mélyítette el. Azóta is ugyanúgy sokan láncon tartják a kutyáikat, annyi eredményt sikerült elérni, hogy az esetek többségében már nem egy-két méteres láncon vannak az állatok.

Mi számít bűncselekménynek?

A Btk. értelmében bűncselekményt követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki gerinces állatot (így a kutyát is) indokolatlanul oly módon bántalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve aki gerinces vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.

Az idei évben már komolyabb szankciókkal kellett szembenézniük az állatkínzást elkövetőknek: októberben például egy férfi letöltendő börtönbüntetést kapott, miután egy vasrúddal bántalmazta két kutyáját. Mészáros Gabriella úgy látja, ezeknek az ítéleteknek természetesen van visszatartó erejük, viszont az esetek többségében a bírói gyakorlat régiónként eltérő.

Nagyon sok olyan szegregátum van az országban, ahol szociálisan halmozottan hátrányos helyzetben lévők élnek. Ezekbe a térségekbe el sem jutnak ezek a hírek.

A MÁOSZ elnöke hozzátette, ezekhez az emberekhez nagyon nehéz eljuttatni az ismereteket.

Az említett térségekben a gyerekek sokszor a novemberi hidegben is cipő nélkül rohangálnak az utcán, sokszor azért nem tudják látogatni az iskolát, mert egyetlen egy darab cipőjük sincsen.

Az állatvédők annyit tudnak tenni a mélyszegénységben élők társadalomban való feljebb juttatása érdekében, hogy legalább a nem kívánt szaporulattal már ne kelljen foglalkozniuk, így egy teher lekerül a vállukról.

Ezek az emberek ugyanis sokszor hátborzongató módon próbálnak megszabadulni a nem kívánt állatoktól, Jász-Nagykun-Szolnok megyében például szamurájkardot ragadott a családapa, hogy a nem kívánt kölyköket kivégezze. De sokan zsákba rakják vagy folyóba dobják ezeket az állatokat.

Nekik nagyon nehéz megmondani, hogy van más megoldás, mi pedig nem tudunk mindenhova odaérni.

Ezekben a régiókban az ember ellen elkövetett bűncselekmények száma is sokszor magasabb, a gyermekbántalmazás és családon belüli erőszak pedig hasonlóan az állatkínzáshoz nem mindig derül ki, rengeteg történet marad a négy fal között.

Ráadásul amíg a magyar családok csaknem fele kutyatartó, a hazánkban élő 2,2 millió kutyából azonban körülbelül félmillió kutya felelőtlen kutyatartónál él, aki valójában vagy nem is akar állatot tartani, vagy alkalmatlan rá.

Ezért törekednünk kell arra, hogy ne is szülessenek meg azok az állatok, akik később bajba kerülhetnek.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Man on roof with arms outstretched
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.