Belföld
Almásfüzitõ, 2016. május 31.
Bejárat az egykori Almásfüzitõi Timföldgyár tározóihoz 2016. május 31-én. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszapot mesterséges talajjal fedi be. Ma már a tározók jelentõs részét növényzet borítja, a kihelyezett fedõrétegen újraéledt a természet, állatok vették birtokba a területet.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

150 évbe kerülhet eltüntetni a magyar táj sebeit

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 10. 24. 19:07

Tájsebek tízezrei rongálják Magyarországot a felhagyott bányáktól a rohadó gyárakon át az illegális szemétlerakókig.
Korábban a témában:

Rábukott a környezetvédelemre az amúgy zöld színű logóval rendelkező, kormánypárti Magyar Idők, és beszéltette egy cikkben Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport munkatársát. Az építőanyagok újrahasznosításában Lenkei szerint pozitív változások történtek. Ez azért fontos, mert így megelőzhetők a bányák által okozott tájsebek. Lenkei szerint

Útépítéseknél már egyenesen bűnnek számít közvetlenül a bányából kitermelt nyersanyagot használni. A vállalkozók is behoztak új berendezéseket, és a nagyrészt 2010 után született jogszabályok is kötelezik az útépítőket arra, hogy újrahasznosított anyagokat dolgozzanak be.

A környezetvédelmi engedélyek szerint a cégeknek az általuk okozott természeti kárt is helyre kell hozni. Ezzel az a gond, hogy sokszor a rekultiváció előtt csődbe megy a cég, olykor pedig nem az előírásoknak megfelelően végzik el a munkát. Vannak vélemények, amik szerint

a tájsebek eltüntetése akár 150 évig is eltarthat.

Sok munkát elvégez a természet, de pl. az illegális hulladéklerakókat az önkormányzatok képesek felszámolni. A kavicsbányák 20-30 méter mély gödreit gyakran építési törmelékkel töltik fel, ez veszélyes anyagot is tartalmazhat, ami a vízbázisra is veszélyes lehet. Ezek a bányák ráadásul elveszik a termőföldek helyét, csökkentik a talajvíz szintjét és a biodiverzitást.

A dél-pesti kavicsbányák környékén rengeteg kamion is hordja a kitermelt anyagot, ami zajt és port ad a környéknek. Lenkei szerint több bánya már csak azért működik, mert sokba kerülne a rekultivációja, ilyen a Pécs melletti Vasas-szénbánya.

Ma Magyarországon több tízezer tájseb található, Bélkő a Bükkben, a váci cementgyár bányái, a Gömör-Tornai-karszt cementgyára, felhagyott üzemek, meddőhányók, zagyterek, szemétlerakók. A helyreállítás akár milliárdos tétel is lehet, több helyen uniós pénzből oldják meg ezt, így Csobánkán is. Sok kiürült település is tájseb marad, bár olykor meglepően gyorsan visszaveszi a természet a falvak helyét, ahogy az Aggtelek környéki Derenken is történt.

(Kiemelt kép: Bejárat az egykori Almásfüzitői Timföldgyár tározóihoz 2016. május 31-én. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszapot mesterséges talajjal fedi be. Ma már a tározók jelentős részét növényzet borítja, a kihelyezett fedőrétegen újraéledt a természet, állatok vették birtokba a területet. MTI Fotó: Bodnár Boglárka)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Akasztó, 1999. augusztus 2.
Stadler József akasztói vállalkozó áll stadionja gyepén szabadlábra helyezése után. A vállalkozó szabadulása óta üzleti ügyeinek újraindításával és a stadion gazdaságos működtetési feltételeinek megteremtésével tölti az idejét.
MTI Fotó: Újvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.