Jogerőssé vált annak a tatai nőnek a büntetése, aki két éve 108 késszúrással végzett nyolcéves kislányával. Első fokon tényleges életfogytiglanra ítélték. A nő fellebbezett, tegnap kezdődött volna a pere másodfokon, de
– tudta meg a Hír Televízió Riasztás című műsora.
Ahogy arról beszámoltunk, a nő az 1990- es évek közepén ismerkedett meg a gyermek apjával. A kapcsolatból 2007 januárjában kislány született. Nem éltek együtt, a férfi ugyanis házas volt és a családjával maradt. A gyereket eleinte az asszony nevelte, pontosabban hét közben nála volt, hétvégén pedig az apjával.
A nő azonban 2010-ben inni kezdett, gyakran ráadásul antidepresszánsra tette ezt. Mivel a probléma csak fokozódott, 2012-ben az apa arra jutott, hogy az asszony már nem tud gondoskodni a gyermekről, ő akarta tovább nevelni, emiatt egyre többet veszekedtek.
Az anya ekkor rövid időre pszichiátriai kezelés alá került, de onnantól lényegében a másik szülője nevelte, leszámítva rövidebb időszakokat. Abban az ügyben egyébként kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indult eljárás.
2012. júliusában a szülők aláírtak egy közjegyzői nyilatkozatot, miszerint ha az anya egészségügyi állapota olyan mértékben romlik, hogy nem képes ellátni kislányát, ideiglenesen az apjánál helyezik el. Még azon a nyáron, augusztus végén a nő jelentette fel az apát, mert nem vitte vissza a gyereket a láthatásról. Ezt a feljelentést azonban a rendőrség elutasította. Gyermekelhelyezési per kezdődött, amely végül a szülők végül a korábbi megállapodás miatt következő év novemberében megszűnt.
Az apa minden hétvégén péntektől vasárnapig volt jogosult magával vinni a kislányt, aki ennek ellenére továbbra is vele élt. Az asszony csak alkalmanként pár órára találkozhatott vele, akkor is az apa jelenlétében, de leginkább skype-on és telefonon tartották a kapcsolatot.
A vádlott 2013 és 2015 között többször változtatta a lakóhelyét, Ausztriában és Olaszországban is élt, míg végül 2014. novemberében barátnője édesanyjához költözött Tatabányára, majd több ottani albérletben is megfordult a későbbiekben. 2015 februárjával megismerkedett egy férfival, akivel össze is költözött.
Az anya úgy döntött, szállást foglal egy tatai panzióban, ezt már március végén megtette, de erről nem adott pontos tájékoztatást az apának. Az asszony bevásárolt, összecsomagolt, és elrakott egy 9 centiméter pengehosszúságú kést a szeleteléshez. Taxit hívott, majd elindultak.
A 107-es szobába jelentkeztek be. A délutáni órákban vásárolni indultak, de visszafele az anya már ittas volt. Beszélgettek, ekkor tudta meg a kislánytól, hogy apja feleségét anyának szólítja, és, hogy a család a tervezettnél korábban akar véglegesen Németországba költözni. A hír hallatán beszedte a nála lévő nyugtatókat, majd késő délután lement a recepcióra és ott kért egy sört, amit helyben meg is ivott, közben szidta a gyerek apját és elpanaszolta az alkalmazottnak azt is, amit nem sokkal korábban tudott meg, hogy a gyermek anyunak szólítja apja párját.
Ezután arra kérte a recepcióst, ha valaki keresné őt, tagadja le, hogy ott van. Ezután két üveg pezsgőt kért, majd 8 körül felment. A gyerek ekkor már aludt.
A gyerek holttestét pár nappal később megtalálták a rendőrök a panzióban, ahová bejelentés alapján mentek.Az asszonyt idén márciusban ítélték el első fokon. A bíró indoklásában leszögezte, hogy a legsúlyosabb büntetés kiszabásával azt az üzenetet kell közvetítenie a társadalom többi tagjának, hogy: a családi konfliktusok megoldásának nem az a módja, hogy a hozzátartozót – különösen a gyermeket – megölöm.
A nő ügyvédje azt mondta, a Riasztásnak, az előre kitervelt minősítést mi mindvégig vitatták, mert több olyan elem van ebben az ügyben, amely egyértelműsíti, hogy hirtelen és pontosan föl nem mért döntés született akkor ott. És olyan elmeállapotban, amely kizárja, hogy erre rákészülés vagy komolyabb előkészület lett volna. Az ügyvéd akkor és most is azt mondta a Riasztásnak, hogy