A Kúria hatályon kívül helyezte egy a 12. életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak btk-tényállásának értelmezésével kapcsolatos jogegységi határozatát hétfőn – közölte a legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága.
A jogegységi tanács a hatályon kívül helyezéskor utalt arra, hogy indokolt az érintett büntető törvénykönyvi rendelkezés újraszabályozása, addig viszont a kérdésben az Ab-határozat szerinti jogértelmezés követendő. A határozat megismerhető a Kúria honlapján és közzéteszik a Magyar Közlönyben.
Beleegyezett vagy sem?
A döntés előzménye, hogy az Ab júliusban megsemmisített egy, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyes büntetési tételeivel kapcsolatos tavaly novemberi jogegységi határozatot, mert az nem értelmezte, hanem módosította a btk-t.
A törvény szerint 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén – ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll – a szankcióban különbséget kell tenni aszerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el.
A Kúria tavaly novemberi – hétfőn hatályon kívül helyezett – jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogegységi határozatot konkrét ügyekben eljáró bírák támadták meg az Ab-n, mert szerintük az alaptörvény-ellenes.
A Kúria nem alkothat jogot
Az Ab júliusban helyt adott a bírói indítványoknak és kimondta: nincs a büntető törvénykönyvnek olyan olvasata, ami a támadott jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ha a fenti bűncselekményt a sértett beleegyezésével követik el, a büntetés a hatályos törvény szerint legfeljebb 10 évig terjedhet.
Az Ab indoklásában rámutatott, a bírói hatalom nem veheti át a jogalkotás feladatát. Az Ab júliusi döntésében ugyanakkor kitért arra is, ha a jogalkotó a törvény felülvizsgálatát indokoltnak tartja, nincs akadálya, hogy a Kúria által választott megoldást alkalmazza, csak ehhez parlamenti döntés szükséges.
(MTI; Kiemelt kép: MTI Fotó/ Szigetváry Zsolt)
