Csak a politikusból (LMP) nemzetbiztonsági kockázattá váló Vágó Gábor parlamenti klasszikusa, az „öntököndöfés” adhatja vissza az alábbi felmérés lényegét.
A Civil Kollégium Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete Közbizalom 2017 című felmérése arról ad képet, hogy az emberek mekkora bizalommal viszonyulnak egyes intézményekhez. Ez – mint írják – a társadalom állapotának fontos mutatója, amit a közösségfejlesztők 11 éve mérnek. A kutatás most sem volt reprezentatív, de mivel a kérdések nagyjából azonosak maradtak, így módot ad az összehasonlításra, a fontosabb trendek bemutatására.
2017 egyik legfőbb jelensége, hogy tovább erősödött a hazai civil-nonprofit szervezetek iránti bizalom az előző évekhez képest, ami összefügghet az elmúlt másfél év kormányzati hadjáratával. Az a jelek szerint éppen ellenkező hatást fejtett ki, a társadalom egy része még határozottabban a civileket tünteti ki bizalmával.
Nagyméretű szívet formálnak a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ellen szervezett civil tüntetés résztvevői a fővárosi Hősök terén 2017. április 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az összes többi vizsgált intézmény megítélése romlott a legutóbbi, 2016-os adatokhoz képest. A politikusokba és a parlamentbe vetett bizalom más országokban is alacsony, de a politikusok bizalmi indexe (17,4 százalék) és parlamenté (20 százalék) romlott a legtöbbet, náluk jobban bíznak az igazságszolgáltatásban, az egyházakban és az önkormányzatokban is, pedig az emberek 76 százaléka alig lát esélyt arra, hogy beleszóljon a helyi ügyekbe.
A kutatás nagyon elgondolkodtató és eddig nem tapasztalt új jelensége volt, hogy az emberek akkor lennének aktívabbak a helyi és a közpolitikában, ha nem kellene félniük attól, hogy utóbb a munkahelyükön ennek megtorló következménye lehet.
Bibó Istvánt idézve megjelent a „félelem hínárja”.
Ez a kutatás készítői szerint már utalás a fortélyos félelemre, ami az egészséges társadalmi részvétel egyik legnagyobb akadálya és veszélye, a demokrácia legnagyobb ellensége.
