Belföld

Népszavazási kérdésekkel sorozzák Polt Pétert

Kálmán Attila
Kálmán Attila

2017. 09. 20. 17:12

Kilenc új népszavazási kérdést adott be Vágó Gábor volt LMP-s parlamenti képviselő. A lépésre azután szánta el magát, hogy a Fidesz egy ügyes trükkel elébe ment annak, hogy a népszavazásig vigye a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre emeléséről szóló kérdését. Vágó kezdeményezéséből viszont törvény lett, így nem csoda, hogy tovább üti a vasat.

Kérdésünkre Vágó elmondta, hogy az új népszavazási kérdések arra a három területre vonatkoznak, amelyek a rendszerszintű korrupció középpontjában állnak. Ezek szerinte a miniszterelnök családjának gazdagodása, Polt Péter legfőbb ügyész és az adóhatóság működése. Ha bármelyik kérdésben elindulhat az aláírásgyűjtés, akkor az könnyen az országgyűlési választási kampány időszakára eshet, ami nehezítheti az aláírások összegyűjtését, hiszen Vágó saját szervezet híján kénytelen a pártokra támaszkodni, a pártok viszont a saját kampányukra fognak koncentrálni.

Mosonmagyaróvár, 2017. március 30.
Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség felújított épületének avatásán 2017. március 30-án.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Fotó:MTI/ Krizsán Csaba

Az LMP Vágó kérdéseit törvényjavaslatokká fogalmazza és benyújtja a parlamentnek. A volt LMP-s Vágó szerint ezeknek a megszavazása már nem fog olyan könnyen menni, mint az elévülési idő meghosszabbításánál, mert sok olyan kérdés van, ami húsbavágó a kormánynak, ezért esélytelen, hogy átmenjen rajtuk.

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani?
  2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani azt, aki korábban párt tagja volt?
  3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a legfőbb ügyészt e tisztségéből visszahívhassa?
  4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal?
  5. Egyetért-e Ön azzal, hogy csak olyan személy legyen miniszterelnöknek javasolható, aki az egészségi és pszichikai állapotáról készült, harminc napnál nem régebbi jelentés nyilvánosságra hozatalához hozzájárult?
  6. Egyetért-e Ön azzal, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként olyan szervezet, amelyben a miniszterelnök Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának többségi befolyása van?
  7. Egyetért-e Ön azzal, hogy országgyűlési képviselő ne lehessen – minisztérium kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője?
  8. Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot ne csak bűncselekmény gyanúja esetén folytathasson le?
  9. Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi jogának részét képező felelősségmentesség ne terjedjen ki arra, ha a képviselő a leadott szavazatával korrupciós bűncselekményt követ el?

Így lett gyorsan törvény a népszavazási kérdésből

Nem sokkal azután, hogy Vágó Gábor átvette az aláírásgyűjtő íveket a korrupciós bűncselekmények elévülési idejéről szóló kérdéshez, Gulyás Gergely Fidesz-alelnök és leendő frakcióvezető azt nyilatkozta, az ügyet a Fidesz is támogatja, ezért elég, ha valamelyik párt benyújtja az erre vonatkozó Btk.-módosítást. Gulyás mindezt azután közölte, hogy Vágó mögé több ellenzéki párt is felsorakozott, a Momentum pedig teljes szervezetét mozgósította és egymaguk vállalták a népszavazás kiírásához elégséges 200 ezer aláírás összegyűjtését.

Gulyás nyilatkozatára előbb az Együtt országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs ugrott rá, aki az elévülési idő mellett egy sor más antikorrupciós törvénymódosítást is felvetett. Majd a Jobbik be is adta a Btk.-módosítást, de Szabótól eltérően nem próbálták kihasználni a hirtelen jött lehetőséget, más korrupcióellenes lépés megszavaztatásával nem próbálkoztak.

Így nem meglepő, hogy a Jobbik ajánlata lett a befutó a kormánypártoknál: az ellenzéki párt kezdeményezésére benyújtott, házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt 170 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egyhangúlag el is fogadta kedden az országgyűlés.

Tehát a népszavazási kezdeményezésként indult ügy könnyedén átcsúszott a fideszes többségű parlamenten. Ez azért történhetett így, mert a Fidesznek és a módosítást benyújtó Jobbiknak is ez volt az érdeke. A többi párt együttes erővel sem tudta volna megakadályozni a módosító megszavazását, persze nem is akarták, mivel korábban aláírást gyűjtöttek volna a módosítás eléréséért.

Azonban a Jobbik asszisztenciája segítette hozzá a Fideszt, hogy könnyen kimeneküljön a helyzetből. Vona Gábor pártjának elég volt a népszavazás elgáncsolása: egyrészt saját sikerükként kommunikálhatják a módosítást (amit a Jobbik pártalapítványa által pénzelt Alfahírben rögvest meg is tettek), másrészt megfosztották az ellenzéket annak a lehetőségtől, hogy sikerre vigyenek egy ügyet és ezzel egyidőben szavazókat és potenciális szavazókat mozgósítsanak, illetve szívjanak el a Jobbiktól.

Budapest, 2016. június 6.
Az állami cégek bérplafonja ügyében kezdeményezett népszavazási kezdeményezéshez összegyűjtött aláírásokat tartalmazó ívek a Nemzeti Választási Iroda (NVI) egyik helyiségében 2016. június 6-án. Az NVI megkezdte az aláírások ellenőrzését, amelyeket Kész Zoltán független országgyűlési képviselő június 3-án adott le.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Jobbiknak tehát egyáltalán nem állt érdekében, hogy kipréseljen még valamit a Fideszből. A Fidesznek pedig szintén elég volt, hogy lekerüljön ez a népszavazási kérdés a napirendről; nem kényszerülnek olyan politikai csatába, amit elveszíthetnek, valamint saját témáikat tarthatják napirenden: októberben jönnek az új Soros-plakátok, amik megágyaznak a legfrissebb nemzeti konzultációnak.

A legahatékonyabb ellenzéki fegyver

Vágó Gábor nem adja fel ilyen könnyen – főleg, hogy a saját szempontjából meglepően gyors sikert ért el –, még a tegnapi szavazásra reagálva mondta kérdésünkre, hogy kiderült, a népszavazás a legjobb fegyver az ellenzék kezében, mert ezzel anélkül kényszeríthető a kormány, hogy ténylegesen kiírnák és megnyernék a népszavazást.

Látszik, hogy a kormány csak olyan népszavazást szeretne, amit ők írnak ki. Az elmúlt években sorra buktak el a kormánynak kellemetlen népszavazási kezdeményezések: a legtöbb már a fideszes többségű Nemzeti Választási Bizottságban elvérzett (csak idén 198 beadott kérdésből 183-at kaszált el a testület), más kérdések nem érdekeltek elég választót, volt amikor verőemberek kellettek a cél eléréséhez, majd jöttek a szofisztikáltabb módszerek, mint ez a mostani is.

Fotó:24.hu/Berecz Valter

Egyedül az akkor még mozgalomként működő Momentum NOlimpia kampányának sikere lepte meg a Fideszt: a szervezetlennek gondolt új mozgalom simán összegyűjtötte a megfelelő számú aláírást, ami miatt Budapest vissza is vonta az olimpiai pályázatát. De sokkal tanulságosabb, hogy az aláírásgyűjtés választók toborzására is remekül működött, bár a gyors rajt után megtört a Momentum lendülete, és mostanság csak 2 százalék körül mérik a fiatal pártot.

Ezért is csaptak le Vágó kezdeményezésére, valamint saját akciókba is kezdtek: hétfőn Polt Péter visszahívhatóságáról adtak be népszavazási kérdést, valamint ma három továbbit, amelyek szintén mind a legfőbb ügyésszel foglalkoznak. Hajnal Miklós Momentum-szóvivő azt mondta, hogy a legfőbb ügyésszel kapcsolatban azért nehéz kérdést megfogalmazni, mert a poszt az alaptörvénybe van írva (tehát népszavazási kérdés nem szólhat róla), de szerinte sikerült úgy megfogalmazniuk a kérdést, hogy kikerüljék ezt az akadályt.

Hajnal azt is elárulta, hogy több népszavazási kérdés most nincs a tarsolyukban, de folyamatosan gondolkoznak ilyeneken. Ha pedig bejön Vágó Gábor számolása, és nem mennek át csont nélkül a kérdések, akkor a Momentum a választási kampányban is kész ezekkel a témákkal és az aláírásgyűjtéssel foglalkozni.

Polt azért áll ellenzéki össztűz alatt, mert nagyon hosszú, kilencéves mandátuma van, és nehezen váltható le, kétharmados parlamenti többség kell hozzá, ráadásul akkor is a helyén marad, ha mandátumának lejártával nem sikerül megválasztani az utódját. A legfőbb ügyészt rendre azzal támadják, hogy kormánypárthoz köthető korrupciós ügyekben inkább akadálya a nyomozásnak, mint elősegítője. A Kúria ma azt is kimondta, hogy az ügyészség nevezhető fideszesnek, Polt Péter pedig bűnsegédnek.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. június 14.
Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja (j) mond beszédet a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Mellette Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter áll. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.