Belföld

Gulyás szájára vette Göncz Árpádot, de Ádert, Orbánt, Kövért nem   

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 09. 12. 14:23

Az Országgyűlés alelnöke nem amnéziás, egyszerűen 9 éves volt akkor. Emlékeztető, ugyanúgy támadhatná a három legfőbb közjogi méltóságot, mint a néhai államfőt.

Gulyás Gergely szerint a néhai Göncz Árpádnak és a Sólyom László vezette akkori Alkotmánybíróságnak “negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége”, hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény. Az Országgyűlés alelnöke egy budapesti konferencián azt mondta: az erkölcsi rend helyreállításához kellett, hogy a Zétényi-Takács néven emlegetett törvényjavaslatot 1991. november 4-én elfogadta az Országgyűlés.

Göncz Árpád akkori köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért, az Alkotmánybíróság pedig kimondta, a törvény sérti a jogbiztonság követelményét, mivel „jogsértéssel nem lehet jogállamot építeni”.

Akkor így vélekedett a Fidesz is. Az SZDSZ inkább tartózkodott, ezért külön tapsot kapott a nemmel szavazó TGM. A parlamenti jegyzőkönyv szerint 1991. november 4-én nemmel voksolt mindhárom jelenlegi közjogi méltóság: Áder János, Kövér László, Orbán Viktor, aki előzőleg még frakcióvezetőként az egész vitát méltatlannak nevezte.

Ha ez a vita itt folytatódni fog, azt gondolom, ma és a következő néhány napban, akkor úgy, ahogy van, ez a parlament először szépen lejáratja magát az ország közvéleménye előtt, majd szép lassan szétveri saját magát, megfosztja saját magát saját erkölcsi hitelétől. Ezért nagy tisztelettel arra kérem a két előterjesztőt, hogyha van rá mód, akkor vonják vissza a törvényjavaslatukat, a pártok pedig lehetőleg a legmagasabb vezetői szinten kezdjenek egyeztetést arra vonatkozóan, hogy milyen módon próbálnak szembenézni a múlt leszámolásával, milyen eljárásokat óhajtanak ebben az ügyben a Ház elé hozni. Azt javaslom, hogy ebben a hangulatban ezt a vitát sem most, sem a következő néhány napban ne folytassuk, a pártok próbáljanak megoldást találni arra, hogy miképpen óhajtják a múlt lezárásának történelmi kérdését megoldani.

Gulyás Gergely egyébként néhány éve képviselői önálló indítványként benyújtotta a Lex Biszkuként ismert javaslatot, amit Zétényi Zsolt üdvözölt is. Most azt mondta, hogy az Ab annak idején az igazságtételi törvénynél rossz döntést hozott, de a rendszerváltásban összességében pozitív szerepet játszott, ám “Göncz Árpádról ez sem mondható el”.

Nem bosszúállási szándék jellemezte az Antall-kormány mögött álló parlamenti többséget az igazságtételi törvény elfogadásakor, az igazságtétel története végül mégis azt mutatja, hogy súlyos bűntett is maradhat büntetlenül. Szerinte a napi politikai érdek, a rendszerváltással együtt járó csalódottság, a Kádár-rendszer iránti nosztalgia együtt eredményezték, hogy komoly társadalmi támogatottság nélküli célkitűzés volt az igazságtétel.

Akik bölcsek voltak, már akkor is látták, hogy az erkölcsi alapok megrendítése hosszútávon olyan következményekkel jár, amely a rendszerváltozás káros oldalához tartozhat.

Ezért nagyon sajnálatos, hogy a büntető igazságtétel terén az erkölcsi igazságtételnek megfelelő jogszabályok nem léptek hatályba. Gulyás ugyanakkor erkölcsi elégtételnek nevezte, hogy ma az Alaptörvény preambulumában az áll: szabadságunk az 1956-os forradalomból és szabadságharcból sarjadt ki.

A lex Biszkuként is emlegetett jogszabály gyakorlatilag lemásolta a Zétényi Zsolt-Takács Péter féle igazságtételi törvényjavaslat megoldását – mondta Gulyás Gergely, aki szerint az, hogy még ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sokkal inkább az idő múlásának a következménye, nem az igazságszolgáltatás működésének hibája.

A diktatúrákat követő szembenézésről szólva a legsikeresebb útnak a kelet-német és a cseh igazságtételt nevezte. Mindkét országban lehetővé tette a törvényhozói akarat, hogy a diktatúra ideje alatt nem üldözött bűncselekmények tetteseinek felelősségre vonása megtörténhessen. Ezt, a magyar gyakorlattal szemben, az ottani alkotmánybíróságok egyetértése követte – emelte ki.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Konrad-Adenauer-Stiftung által rendezett tanácskozáson Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke felidézte, hogy 1993-ban is készült egy igazságtételi törvény, de az sem lépett végül hatályba. Közölte, hogy a NEB hároméves fennállása alatt több mint ezer olyan egykori pártállami vezető életpályáját tette közzé, aki annak idején a kommunista diktatúra működtetője volt. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodavezetője kijelentette: a kommunista diktatúra következményei Németországban és Magyarországon egyaránt még ma is érezhetők, nincsenek leküzdve.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.