Belföld

Zavargásokat jósol Rogán, de nem kell tartós tejet bespájzolnunk

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 09. 04. 18:59

Kövér polgárháborús helyzetet, Rogán zavargásokat jósol, de a békés elégedetlenek miatt ez hagymázas rémálom marad, nem repül a macskakő, nem szisszen a könnygázgránát a választásokig.
Korábban a témában:

Súlyos utcai harcok törtek ki Budapesten, miután Orbán Viktor kormányfő bejelentette, megszigorítja a kormány az internet ellenőrzését, Deutsch Tamás pedig önálló tárcát kap az ellenőrzésre. A Facebook elérését letiltják, mindenkinek a reaktivált, kormány által ellenőrzött Iwiwen kell élnie az online közösségi életét. A hírre ezrek özönlöttek ki a Széll Kálmán térre, majd vonultak volna a médiahatóság Ostrom utcai épületéhez, azonban a rohamrendőrség útjukat állta. A tömeg egy villamost is felborított. A hírek miatt Debrecenben is összeverekedett nyolc ember a Nagyállomás előtt. Rogán Antal bejelentette: „Na, ugye, megmondtam.”

Mindez csak egy rémálom, Monty Python-szkeccs, de a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal fejében valami hasonló is járhatott, amikor a kötcsei piknik után az alábbiakat jósolta az őszre az MTI tudósítása szerint:

Rogán Antal arról is beszélt, hogy terhes, nehéz és éles küzdelemre számít a választási kampányban. Hozzátette: eddig nem használt eszközöket, akár utcai zavargásokat is el tud képzelni. Megjegyezte: vannak olyan külföldi erők, amelyek ezeknek a szervezésében aktívan szerepet vállalnak, de reményét fejezte ki, hogy végül ezeket az utcai zavargásokat el tudják kerülni.

Nem Rogán az első fideszes, aki zavargásokat vizionál őszre, mintha tudatosan készülne a Fidesz egy ilyen esetre. Kövér László, az Országgyűlés elnöke még május 5-én beszélt kísértetiesen hasonló dolgokról, mint Rogán most hétvégén. Azt mondta, forró őszre kell készülni, a Soros-szervezetek és az ellenzék összefog majd, és

megpróbálnak majd egy olyan hangulatot kialakítani, amiben mindent fölülír a polgárháborús pszichózis.

Ezek az elemek megtámadják a demokratikus intézményrendszert, utcai zavargásokkal gerjesztenek majd hangulatot – tette hozzá az eleve karcos nyilatkozatairól ismert házelnök.

Tényleg lángba borul Budapest?

Ugyan ezek hangzatos kijelentések, de nem érdemes lerohanni a boltokat és bespájzolni tartós élelmiszert. A rendszerváltás óta ugyanis elég ritkán törtek ki utcai harcok Budapesten, mondhatni magasan van a lakosság ingerküszöbe. Jellemző, hogy az 1989 utáni legfeszültebb helyzet, a taxisblokád idején sem törtek ki komoly harcok, pedig akkor még a karhatalom bevetése is szóba került.

taxisblokád (taxisblokád)
taxisblokád. Fotó: MTI

Az azóta eltelt időszakból a 2006-os zavargások emelkedtek ki, amikor előbb szeptember 18-21. között, aztán október 23-24-én zajlottak súlyos harcok, miután napvilágra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A Szabadság téri tévészékházostromban több mint 190-en megsérültek, a következő napokban is több tucatnyian. Az október 23-i harcoknak közel 200 sebesültjük volt, és szemben a székházostrommal, amikor zömmel rendőrök sérültek meg, ezúttal a rendőri túlkapások áldozatai voltak többségben.

A későbbi években rendszeresek voltak nemzeti ünnepeken, főleg március 15-éken és október 23-ákon a rendőri-tüntetői összecsapások, amik 2008-ban múltak ki. Mindez azonban baloldali kormány alatt történt.

A felelősség kérdéséről a mai napig viták folynak. A baloldali pártok akkor és azóta is a Fideszt sejtik a kezdeti zavargások és instabilitás mögött, Gyurcsány Ferenc tavalyi cikkében egyenesen azt állította, a mostani kormánypárt legfelsőbb körei álltak az egész mögött. A jobboldal a népharagot emlegette mint az események gyutacsát. Október 23. megítélése már egyértelműbb: a rendőrség a szakmai standardeket sutba vágva szorította rá a balhézókat az Astorián tartott Fidesz-nagygyűlés résztvevőire, majd bántalmazott békés tüntetőt és zavargót is. A későbbi csaták még szimplábban futottak: a Toroczkai-Budaházy-stb. féle szélsőjobbos körök szervezték a gyakran erőszakba forduló tüntetéseket, akik ellen az egyre higgadtabb rendőrök léptek fel.

Azóta gyakorlatilag nem voltak zavargások Budapesten, holott jelentős tömegtüntetések voltak. A Fidesz-kormány ellen tartottak már felsőoktatást, sajtószabadságot és internetet védő nagy tüntetéseket, de komoly erőszak eddig egyszer sem volt. Emlékezetes a legdurvább eset, amikor a netadó ellen tiltakozók a Fidesz Lendvay utcai székházát dobálták meg kiszuperált hardverekkel 2014. október 26-án este. Azonban a székház alapos megrongálása mellett itt sem bontakoztak ki utcai csaták.

A Közép-európai Egyetem (CEU) melletti tüntetések voltak még említésre méltók, egyszer 70 ezer ember is végigvonult a városon az egyetem szívatása ellen tiltakozva, több demonstráció is lezajlott, de némi, rendőrökkel való lökdösődésen és pár stáb inzultálásán kívül itt sem történt komolyabb erőszak.

Az tehát kimondható, hogy ha van is feszültség a magyar társadalomban, nagyon komoly, a közvéleményt mélyen megrázó, felháborító dolognak kellene történnie, hogy utcai harcok törjenek ki Budapesten. Fontos megemlíteni – ahogy korábban már megírtuk –, hogy időközben a rendőrség professzionálissá vált a tömegtüntetések kezelésében, még a magyar-román meccs előtti 2015-ös népligeti zavargásokat is arányosan verték le. Így rendőri provokációra, a 2006-oshoz hasonló félháborús agresszióra nem kell számítani, a rendőrség valószínűleg nem eszkalálna egy feszült helyzetet.

Repül-e ősszel a macskakő, szisszen a könnygázgránát?

Ennek a realitása igen csekély.

Ezt már Reiner Roland, az LMP-nek tanácsokat adó Integrity Lab – olykor a 24hu-n is publikáló – kutatásvezetője mondta a fentiekre. A Fidesznek kőegyszerű a terve: ha bármi nagyobb tüntetés történne, akkor mutogathatják a szavazóiknak, hogy tessék, mi megmondtuk, hogy ez lesz. A cél világos: „harci lázban” tartani a tábort. Innentől majd bármilyen tüntetésre rámondhatják, hogy az erőszakos lett. Főképp, hogy a „Habony-médiában” könnyedén készítenek vágóképekkel és narrációkkal megspékelt anyagokat, amik így mutatnak be egy békés tüntetést is.

Márpedig a vonulgatós tüntetések, amik tavasszal voltak, sosem csaptak át erőszakba, békés mederben zajlottak, ezeken a durvulásnak a nullához közelítő az esélye. Ráadásul a mostani ellenzék múltjában nincs erőszakos pont, nincs ilyen csoportjuk sem, mint ami a szélsőjobbon például megtalálható.

A kormányellenes tüntetéseket inkább jellemzi a tétlenség Reiner szerint, egyedül az említett netadós tiltakozáson fajult el a helyzet.

Ehhez hozzáadódik az emlegetett profi rendőrség is, ami „az elmúlt évek tüntetéseit jól biztosította”, nemrég a Pride-on se léptek közbe, amikor a felvonulók visszautasították, hogy kordonok között vonuljanak. Reiner szerint az 1 százalékot se éri el a valószínűsége, hogy utcai harcok legyenek Budapesten a választásokig.

Kérdést szegeztek a minisztereknek

Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult két miniszterhez a zavargós kijelentések miatt. Rogán Antaltól azt kérdezte, milyen információkra hivatkozva tette kijelentését és hogy van-e bármiféle jelentés, ami alátámasztja azt. Pintér Sándor belügyminisztertől pedig azt tudakolta, tud-e bármilyen, Rogán állítását alátámasztó információról, illetve adott-e ki a belügy vagy annak valamely szervezete olyan információt Rogánnak, amire alapozva zavargástól tarthat. A kérdésre szeptember 19-ig kell válaszolniuk a minisztereknek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.