A Sziget szervezői már az előző években is kiemelt figyelmet fordítottak a biztonságra, bevezették a leginkább a reptéri ellenőrzéshez hasonló check-in rendszert, amelynél számos ellenőrzésen kell átjutni. Az előre megvett jegy csak érvényes fényképes igazolvánnyal cserélhető karszalagra, a vendég így bekerül egy adatbázisba, azonnal kiszűrhető a hamis, lejárt okmány.
A Magyar Nemzet több mint egy év után kapott választ a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, amelynek elnöke, Péterfalvi Attila korábban az InfoRádióban már beszélt az okiratok másolásának egyre elterjedtebb gyakorlatáról, amit csak kivételes eset (terrorakció, pénzmosás elhárítása) indokolhat.
A hatóság állásfoglalása szerint a Sziget Kft. is a fokozott terrorfenyegetettséggel magyarázza a VOLT-on, a Balaton Soundon és a Sziget Fesztiválon a tömeges adatgyűjtést, és bár ez legitim indok, a cég nem győzte meg az adatvédelmi hatóságot.
Az adatgyűjtést a belbiztonsági szervek (Országos Rendőr-főkapitányság, Alkotmányvédelmi Hivatal, Terrorelhárítási Központ) támogatták, de ez nem meglepő, hiszen a NAIH is felhívta arra a figyelmet, hogy a terrorelhárításhoz köthető tevékenység alapvetően állami feladat.
A biztonság megteremtéséhez a Sziget Kft.-nek mérlegelnie kellett volna
az adatkezelés alkalmasságát és elengedhetetlenségét, valamint a cél érdekében ható jog gyakorolhatóságát.
A biztosításhoz a cég csak arányosan gyűjthet információt, a jogi környezet figyelembevételével. A NAIH szerint egyáltalán nem biztos, hogy a tömeges adatgyűjtés célravezető, technikai okokból is kétséges, hogy az adatbázisok képesek egy esetleges terrorcselekmény elhárítására.
A hatóság négy európai fesztivál (Glastonbury, Novarock, Graspop Metal Meeting, Tomorrowland) beléptetési gyakorlatát megvizsgálva arra jutott, hogy a szervezők sehol sem alkalmaznak olyan széles körű adatgyűjtést, mint a szigetes szervezők, mégis képesek biztosítani úgy a védettséget, hogy az érintettek információs önrendelkezési joga nem sérül.
“Ki itt belépsz…”
A hatóság szerint a Sziget Kft. gyakorlatával nemcsak a kiterjedt adatgyűjtés a gond, hanem az is, hogy a fesztiválozót kész tények elé állítják: vagy megadja személyes adatait, vagy nem léphet be a rendezvényre. A vendéget megilleti a személyes adatok átadásának önkéntessége, a szervezők személyes okmányai hiánya miatt nem tagadhatnák meg a belépést, de a hatóság szerint nincs valódi választási lehetősége az érintetteknek a beléptetéssel összefüggő adatkezelésnél.
A Sziget Kft. – rendezvényeinek honlapján – tavaly jelezte új beléptetési gyakorlata bevezetését, de a NAIH szerint a tájékoztatás nem volt egyértelmű. A 12 pontban megfogalmazott kritikából az derül ki, hogy a cég több ponton megsértette az adatkezelés szabályait rögzítő infótörvényt. A hatóság ezért felszólította a Sziget Kft.-t, hogy vizsgálja felül az adatkezelési gyakorlatát, készítsen megfelelő tájékoztatót, alakítsa át beléptetési rendszerét a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
Csókás Sándor, a Sziget Kft. pénzügyi vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, a NAIH már szerdán, a Sziget Fesztivál első napján ellenőrzést végez.
A hatóság munkatársai végigmennek a teljes beléptetési folyamaton, ellenőrzik a kamerarendszerek és elektronikus megfigyelőrendszerek működését.
Csókás Sándor azt mondta, az adatvédelmi tájékoztatóban kifogásolt pontokat már javították, elküldték a NAIH-nak, a hatóság állásfoglalásával szemben pedig ellenvéleményt fogalmaztak meg. A külföldi példákat nem fogadják el, mert azok más környezetben működnek, szerinte a Sziget Kft. által szervezett fesztiválokon szükséges az eddig követett adatgyűjtés.
