Belföld

S. Ábel szerint nem kéne gyanúsítottnak lennie, panaszt tett

Az iratok már az ügyészségen vannak, hamarosan elbírálják, hogy indítványozzák-e a pénteken elfogott S. Ábel előzetes letartóztatását – tudtuk meg a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől szombaton. Hogy miféle rablásra készülhetett a 29 éves fiatalember, a rendőrség szombaton sem adott tájékoztatást a nyomozás érdekeire hivatkozva. Bagoly Bettina azt azonban elmondta, hogy

panasszal élt a gyanúsítás ellen.

Ahogy arról beszámoltunk, a rendőrök péntek délután vitték be S. Ábelt, egész pontosan a TEK csapott le rá a XI. kerületi Bogdánfy úton. A BRFK csak annyit árult el késő este, hogy a fiatalembert rablás előkészületével gyanúsítják.

Információnk szerint bűnügyi technikusokat és tűzszerészeket is küldtek a budai lakáshoz, de a rendőrség ennek kapcsán sem közölt semmit megkeresésünkre.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Mint ismert, S. Ábel 2015. április lőfegyverrel visszaélésben és fegyveresen elkövetett garázdaságban mondták ki bűnösnek, miután a vád szerint többször belelőtt egy gyorsétterem mennyezetébe a Móricz Zsigmond körtéren még 2013-ban. Öt év börtönt kapott, de nem fogadta el a döntést, így került az ügy a Fővárosi Törvényszékre, ahol idén márciusban négy és fél évvel sújtották, de még nem vonult be.

Egy héttel az ítélethirdetés előtt arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy nem ő látszik a felvételeken, amelyek szerinte rossz minőségűek, és közölte: ha nem kap felmentő ítéletet, az Alkotmánybírósághoz fordul. Kikelt magából, nem tetszett neki, hogy újságírók is jelen vannak a tárgyalásán, ennek többször hangot is adott. Szerinte épp a sajtó miatt fog súlyosabb büntetést kapni, és azért kapott korábban is azt.

A neve azonban nem a fenti lövöldözés kapcsán vált ismertté. 2010 februárjában fogták el először, mert felmerült a gyanú, hogy gyilkosságra készül. A vádiratban az állt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója részletes tervet dolgozott ki: először is belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén pedig legálisan megvásárolt egy fegyvert, hogy valamelyik nagy bevásárlóközpontban legalább huszonkét embert megöljön – minden egyes addigi életévéért egy-egy embert. A rendőrségen először még részletes beismerő vallomást tett, később azonban már tagadta bűnösségét. Hosszú időt töltött előzetes letartóztatásban, illetve az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. A korábban készült szakvélemények megállapították, hogy csak korlátozottan beszámítható.

Ebben az ügyben 2015. végén fordulat történt, az Alkotmánybíróság ugyanis részben igazat adott neki és megsemmisítette a Kúria 2015. júniusi ítéletét, amelyben a volt ELTE-s joghallgatót jogerősen – egyebek mellett – emberölés előkészülete miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kihirdetett AB-határozat a Kúria ítéletét alkotmánysértőnek találta, mert annak meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a büntetőeljárás nyomozati szakaszában is hozott egy döntést: ezzel sérült S. Ábel alkotmányos joga a tisztességes bírósági eljáráshoz.

Így abban az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2014-es ítélete a jogerős – akkor a 21 hónapot előzetesben töltő S. Ábel 50 nap közmunkát kapott, mivel úgy ítélték meg, hogy nem akart embert ölni, ezért csak közveszély okozásában találták bűnösnek. A hosszúra nyúlt előzetes börtönbüntetés miatt kártérítés is megilleti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik