Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Belföld

Mihez kezdjünk a bringaúton ténfergő segwayesekkel?

Molnár Dávid
Molnár Dávid

újságíró. 2017. 07. 16. 08:00

Korábban a témában:

Nemrég megírtuk, hogy két belvárosi kerület, Erzsébetváros és Terézváros is kitiltotta a beerbike-okat. Belváros-Lipótvárosban ilyet nem igazán látni, segwayt viszont annál többet, ezért utánajártunk, vajon a kétkerekű, elektromos közlekedési eszköz működését szabályozzák-e majd. Kiderült, igen, de ennél sokkal árnyaltabb a kép.

BAMBERG, OBERFRANKEN - JUNE 11:  A beerbike at the former City Hall (14th century) at  the river Regnitz with its facade in rococo style on June 11, 2009 in Bamberg, Germany. Bamberg is listed as a World Heritage by UNESCO.  (Photo by EyesWideOpen/Getty Images)
A VII. kerületből kitiltották a beerbike-okat
Erzsébetvárosban nincs többé sörbicikli, de nem ez az egyetlen kerület, ahol lázadoznak ellene.

A probléma gyökere: mi az a segway?

Az utakon (és a járdákon) egyre több olyan eszköz jelent meg az elmúlt években, amiket a KRESZ nem szabályoz. Pető Attila közlekedési szakértő elmondta, a járműveket a kezdetektől fogva úgy kategorizálták, hogy a motorral hajtott járművek mellett a fogalommeghatározásban szerepel az emberi erővel hajtott kerékpár is. Utóbbi egyébként olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt – ez a definíció egészült ki kereken húsz évvel ezelőtt azzal, hogy ezt legfeljebb 300W teljesítményű motor segíti.

Ebből következik, hogy minden olyan két- három-, négykerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, jelen pillanatban kerékpárnak minősül, amin viszont 300 W teljesítmény feletti motort helyeztek el, az már segédmotoros kerékpár.

Pető elmondta, az már az elején eldőlt, hogy a görkorcsolyát, gördeszkát, babakocsit, sőt még a rollert is inkább gyermekjátékok közé soroljuk, ami azt jelenti, ha nem kerékpár, akkor nem jármű, tehát ezen eszközökkel gyalogosként a járdán szabad közlekedni.

Bár egy robbanómotoros rollert látva én ezt az elvet is megdőlni látom

– tette hozzá.

Szerinte a jogszabály alkotójának hamarosan fel kell vállalnia, hogy a KRESZ-ben az elmúlt években felbukkanó eszközök, például a fekvőbicikili, a beerbike, a cityboard és a segway is valamilyen formában szerepeljenek majd.

Talán a jármű és a gyalogos között létre lehetne hozni egy „Járműszerű eszközök” kategóriát, de nyilván nem elég definíciót felállítani, hanem meg kell határozni olyan szabályokat is, hogy például hol közlekedhetnek ezek az eszközök, vagy ha az úttestre merészkednek, ott milyen haladási, kanyarodási vagy elsőbbségadási szabályokat alkalmazzanak

– mondta, majd hozzátette: amíg ez a szabályozás nem készül el, addig a segway – amennyiben 300 W teljesítménynél kisebb motor hajtja – kerékpárnak minősül, azaz minden esetben a kétkerekű kerékpárokra érvényes szabályokat kell betartaniuk. Ezt azt jelenti például, hogy a városi közlekedésben alapvetően csak az úttest jobb szélén közlekedhetnek, vagy ha van, akkor a kerékpársávon, kerékpárúton.

A járdán viszont alapesetben nem haladhatnak, oda csak akkor mehetnek fel, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, például olyan rossz a burkolat minősége, hogy azon lehetetlen ezen eszközzel haladni.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Magyar Kerékpárosklub: a várostervezés a konfliktus alapja

Mivel a segwayezők közül egyre több használja a kerékpárutakat (főleg az Erzsébet tér környékén), megkérdeztük a Magyar Kerékpárosklubot, hogy ők mit szólnak a jelenséghez. Elmondták, nagyon sokan panaszkodnak náluk a belvárosi bringautakat és járdákat blokkoló segwayes turistákra, legfőképp azért, mert lassúak, kiszámíthatatlanok, vagy épp használni is alig tudják az eszközöket (hiszen csak arra a pár órára próbálják ki). Hozzátették, alapvetően a probléma nem a segwayjel vagy a turistával van, hanem a városi infrastruktúrával.

Nem az a baj, hogy ezekkel az eszközökkel a kerékpárúton kell menni, hanem az, hogy ezek az elavult városi kerékpárutak már a klasszikus bringás forgalmat is alig tudják kiszolgálni, nemhogy a feldőlni akaró napszúrásos turistát. Bár még mindig jobb, ha egy turistacsoport segwayjel bénázik, mintha a városi levegőt pöfögnék tele valami lepukkant városnéző busszal.

Szerintük a fő gond az, hogy az utóbbi fél évszázad elhibázott várostervezése nem tudja kiszolgálni a mai városi igényeket, és pont a fenntartható módok szorulnak háttérbe: Budapest közterei ugyanis még mindig az egyébként nem is legnépszerűbb közlekedési eszköznek számító autózásnak vannak alárendelve, miközben iszonyatos igény van több gyalogos felületre, vonzó és jól használható kerékpársávokra, parkokra, fasorokra, közösségi terekre.

A klub szerint a kerékpárúton ténfergő segwayesekre a megoldás az lenne, ha például a Bajcsy-Zsilinszky úton kényelmes kétoldali bringasávok lennének, és nem a járdából leszakított, szűk, kétirányú bicikliúton tartanák fel a turisták a munkába kerékpározó budapestieket, hanem egyszerűen meg lehetne előzni őket.

Amíg viszont nem lesznek széles bringasávok az út két oldalán, addig azt szeretnénk kérni a segwayes cégektől, hogy legalább ne csúcsidőben ömöljenek ki a bringautakra, a túravezetőik pedig figyeljenek oda, hogy a csoportjaik minél kevesebb kényelmetlenséget okozzanak a budapestieknek

– tették hozzá.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Szentgyörgyvölgyi Péter: Nem a tiltás, hanem a szabályozás fontos

Az V. kerület polgármestere a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, Belváros Önkormányzata figyelmet fordít a segwayes cégek ellenőrzésére. A közterület-felügyeletesek többek között akkor intézkednek, ha mondjuk valaki 20-30 eszközzel elfoglal több parkolóhelyet is, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig azt vizsgálja, hogy törvényesen üzemel-e a vállalkozás. Megkerestük a NAV-ot is, hogy küldjenek statisztikát az elmúlt hetek ellenőrzéseiről, válaszul felhívták a figyelmünket a július 17-23. közötti kiemelt ellenőrzésükre, melyben

a belváros területén működő turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat (segway, tuktuk, riksa, városnéző buszok), a Duna budapesti szakaszán működő turistahajókat és az I. és V. kerületben működő népművészeti és ajándék kiskereskedelmi vállalkozásokat ellenőrzik.

A vizsgálatok a számla- és nyugtaadásra, az online pénztárgépek szabályszerű használatára, az áruk eredetének ellenőrzésére és az alkalmazottak szabályszerű foglalkoztatására irányulnak. Ezen felül a revizorok esetenként pénzkészlet-ellenőrzést és forgalomszámlálást is végezhetnek, tudtuk meg.

Szentgyörgyvölgyi célja polgármesterként egy olyan, jövőre már érvényben lévő és alkalmazható rendelet lenne, ami azt szabályozza, hol, milyen formában és hogyan közlekedhetnek segwayjel, illetve a többi eszközzel az V. kerületben. Emiatt az érintett vállalkozásokon kívül egyeztetések folynak a Budapesti Közlekedési Központtal, a Budapest Közúttal és a Fővárosi Turisztikai Kerekasztallal is, hogy egy olyan megoldás szülessen, ami mindenkinek jó. Bonyolítja a helyzetet, hogy tavaly nyáron kitiltották a segwayeket Prága belvárosából, így az ottani cégek nagy része Budapestre jött, a szabályokat viszont állítólag kevésbé tartják be, és emiatt konfliktusok keletkeznek a kölcsönzőcégek között.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Mivel már mi is voltunk szemtanúi olyan balesetnek, melyben segwayes ütközött gyalogossal, megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy adatokat kérjünk az ehhez hasonló esetekről.

Pechünkre a BRFK nem vezet statisztikát aszerint, hogy érintett-e egy balesetben ez az elektromos eszköz.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.