Törvényi akadály miatt el kellett utasítania a feljelentést az ügyészségnek a levél kapcsán, amelyet B. Krisztián, a lúgos támadással vádolt orvos ügyvédje csatolt a Kúria előtti eljárásban. A büntető törvény rendelkezése szerint ugyanis hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették – vagyis az alapügy – nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ügy jelenlegi szakaszában ez a hatóság a bíróság.
A Budapesti Nyomozó Ügyészségnek ezért a hamis tanúzás bűntette miatti feljelentést – a törvény által megkívánt feljelentés hiánya miatt – el kellett utasítania. E törvényi akadály elhárultával, azaz az alapügy jogerős befejezését követően a feljelentést az ügyészség haladéktalanul elbírálja.
Ez azt jelenti, ha megszületik a jogerős ítélet a lúgos támadás ügyében, az ügyészség megkezdi a nyomozást a levél miatt.
A Fővárosi Főügyészség emlékeztetett: a levélben a levél írója azt állította, hogy 2016-ban az egyik híradásban egy a sértett nőt kísérő személyben felismerte azt a férfit, aki őt korábban – még mielőtt bevonult a büntetés-végrehajtási intézetbe – meg akarta bízni az ügy tárgyát képező súlyos bűncselekmény elkövetésével.
A levélben írtak kapcsán az abban érintett férfi tett feljelentést, amely feljelentés büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettére utal. “A feljelentésben megjelölt levél íróját a Fővárosi Főügyészség beazonosította és egyúttal megállapította, hogy a feljelentés tárgyát képező levél valótlan tartalmú”- írják.
Ahogy arról beszámoltunk, a bizonyos férfi, akit megbízóként “felismertek”, az áldozat, Renner Erika párja. Amikor a levelet B. Krisztán védője a bíróság elé tárta, a nő ügyvédje, Gál András azt mondta:
A rab a levélben egyébként azt állította, hogy még 2012-ben azzal akarta őt megbízni az áldozat jelenlegi társa, hogy maró anyaggal öntse le Renner Erikát, mert „ez a nő kell neki”, és ha őt „baj éri, akkor ő ott lesz mellette mentsvárként, férfiként, akkor nem számít, hogy addig nem jött be a nőnek”. Az állítólagos terv arra is kitért, hogy „az egész cselekmény rá lenne húzva valakire”, aki „egy életen át fizetne a nőnek” kártérítést. A sok sebből vérző történet azzal zárul, hogy a rab nem vállalta a munkát, majd évek elteltével a médiában figyelt fel a lúgos támadás ügyére.
Következő héten a Kúria döntött az ügyben, visszaküldte azt másodfokra. A védelem elégedett volt a döntéssel. A vádlott ügyvédje, Szekér Gyula azt mondta, Kúria ezzel az ő indítványuknak tett eleget.
