Csíkcsicsó, 2017. május 18.
Márai Katalin gyermekgyógyász helyi gyerekeket vizsgál a romániai Csíkcsicsó iskolájában 2017. május 18-án. A Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat önkéntes orvosai évente kétszer utaznak hagyományos vizsgálati körútjukra Erdélybe, ahol rászoruló gyermekek egészségügyi szûrését, vizsgálatát és kezelését végzik.
MTI Fotó: Veres Nándor
Belföld

A háziorvoshiányt is a szegények szívják meg, de nagyon

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2017. 06. 19. 07:00

Feszítő gond Magyarországon az alaporvosi ellátás. Egy praxis a festői Dunakanyarban érthető módon kapósabb, mint egy nógrádi falu rendelője.  Valahol különpénzzel csábítják az orvosokat, az eldugottabb, szegényebb falvak viszont tehetetlenek.
Korábban a témában:

Magyarországon feszítő gond az alaporvosi ellátás. A krónikus orvoshiány miatt egyre kevesebben tesznek le háziorvosi szakvizsgát, aminek két következménye van:

  •  a praktizáló orvosoknak egyre több beteget kell ellátniuk, ez pedig egy járvány-időszakban elképesztő terhet jelent,
  •  egyre több olyan ember van, akinek nincs állandó háziorvosa, illetve egyre több az olyan település, ahol tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis

Ha a konkrét számokat nézzük, még aggasztóbbnak tűnik a helyzet.

Magyarországon 2000-ben még 5159 praxis volt, 2015-re már csak 4817 maradt. Tizenöt év alatt több mint 6 százalékos volt a csökkenés, ami azóta sem állt meg. Mostanra a háziorvosi praxisok között 352 a tartósan betöltetlen. Ez azt jelenti, hogy

440 ezer embernek nincs állandó háziorvosa,

és ha nem változik a helyzet, akkor 2025-re a betöltendő praxisokhoz tartozó betegszám megduplázódhat, elérheti a 900 ezret is.

A megoldást a több háziorvos jelentené, de ebben a kimutatásban sem adnak okot a bizakodásra az adatok: 250-300 új háziorvosra lenne szükség, ám tavaly mindössze 120-an tettek háziorvostan-szakvizsgát.

Itt van a legnagyobb hiány háziorvosokból:

  • Nógrád,
  • Borsod-Abaúj-Zemplén,
  • Békés,
  • Somogy és
  • Tolna

Ezekben a megyékben tíz százalék felett van a tartósan betöltetlen praxisok száma, ami nagyon sok. És hogyan próbálják megoldani a települések az orvoshiányt? Például úgy, hogy hozzácsapják a háziorvosi ellátáshoz a gyerekorvosit is, ennek a frappáns elnevezése a vegyes praxis. 

Tartósan betöltetlen háziorvosi körzet

Az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet, ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy bb) amelyben – a helyettesítés kivételével – az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel;

Ott, ahol betöltetlen a háziorvosi szolgálat, nem maradnak  a lakosok orvosi ellátás nélkül. A települések helyettesítéssel oldják meg a problémát, ami kényszermegoldás, az orvosnak és a betegnek sem jó. Előbbi több tíz kilométerről ingázva, több körzetet is ellátva próbálja elvégezni feladatát, a nagy rohanásban pedig teljesen érthető, hogy nem sok idő jut a páciensekre.

Van olyan önkormányzat, ami ajándékkal kedveskedik az érkező háziorvosnak. Ez történt a Békés megyei Vésztőn is, ahol ötmilliós pluszpénzt fizetett az önkormányzat annak, aki a városban vásárolt praxist. Az egyébként nem mindennapi ajánlat eredményt is hozott: a következő öt évre már biztosan betöltik a város negyedik, egy éve üres praxisát. Egy fiatal orvos jelentkezett és nyerte meg a pályázatot. Az ötmilliós támogatást akkor kell visszafizetnie, ha öt évnél rövidebb ideig dolgozik a praxisban.

Litke: rendelés akkor van, amikor orvos van

A Nógrád megyei Litke nem annyira szerencsés, mint Vésztő: nem tud több millió forintot ajánlani annak, aki arra vállalkozna, hogy a község háziorvosaként dolgozik. A közel 900 lelkes falunak 2012 óta nincs orvosa, az előző kiment Németországba. Vámos Zoltán polgármester a 24.hu-nak azt mondta, azóta helyettesítésekkel oldják meg az ellátást. Rendelés akkor van, amikor orvos van – mondja. A jelenlegi helyettesítő doktor 50 kilométerről jár a faluba rendelni heti kétszer, és keddenként csecsemőgondozást is vállal. A falu betegeire nem sok idő jut: reggel fél 8-kor érkezik, a rendelési idő mindössze egy óra, mert még vagy nyolc másik körzet betegei várnak rá.

Oltári nagy meló ez

– mondja a polgármester, aki attól tart, hogy ennek következményei lesznek. Szerinte nagy a tévedés esélye, mert az orvosnak nincs ideje kellő időt eltölteni a páciensekkel, akiknek így nem ismeri mélyrehatóan a kórelőzményeit.

Olyan beteg ez a falu, mint az ország

– summázta a helyzetet Vámos Zoltán, aki nem lát esélyt arra, hogy legyen végre Litkének saját orvosa. Pedig szolgálati lakás is járna a praxishoz, és ha vállalná valaki, hogy hat évig a falu háziorvosa lesz, több millió forint állami támogatásra is számíthatna. A kiírt pályázatra azonban még telefonon sem jelentkezett be érdeklődő.

A polgármester elismeri, Litke nem túl vonzó hely egy orvos számára, pláne, ha „kulturális igényei is vannak”.

Kissé beszűkült világban élünk itt a végvárakon. A táj gyönyörű, de nem a természetet kell meggyógyítani

– fogalmaz keserűen Vámos Zoltán.

Kerecsend, ahova lelki adottság kell

Márciusban cikkeztek arról, hogy a Heves megyei Kerecsenden nemcsak a betegek, de az ott ügyelő orvos türelme is fogytán. Előbbiek órákat várnak a rendeléseken, utóbbi pedig gyakran éjszakába nyúlóan ügyel, és rendőröket kellett hívni, hogy biztosítsák a rendelés menetét. Az akkori doktornő Kerecsend mellett még az 5 kilométerre található Demjén betegeit is ellátta, nem volt egyszerű dolga.

Tolnát, Baranyát

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (AEEK) található egy nyilvántartás, ahol követhető, hol vannak a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek, és az is, hol milyen praxist hirdettek meg.

Mára a média által háborús helyzetként lefestett kétezer fős kerecsendi háziorvosi ellátás valamelyest normalizálódott: mivel Demjénnek lett önálló orvosa, a Kerecsenden dolgozó orvosra már kevesebb ellátásra szoruló jut, bár még így sem kevés. Megkeresésünkre az ott ügyelő doktornő elmondta (miután babák védőoltása és a többi beteg ellátása közben akadt tíz perce erre), aznap „csak” 74 beteget látott el, de ez a szám többnyire száz fölött van. Bár Demjént már nem kell ellátnia, azt mondja, ez még mindig soknak számít, ráadásul úgy, hogy Egerben is visz egy kisebb rendelést. Mindkét praxis 3-4 órás, erre jön még rá a készenléti idő, ha hívják, azonnal megy. Nem csoda, hogy csak hat hétre vállalta ezt a megterhelő feladatot.

Kerecsendnek nincs 5 millió forintja arra, hogy háziorvost csábítson a községbe, de a polgármester bizakodó: hamarosan egy éve betöltetlen lesz az ottani praxis, ezért az államtól 12 milliós támogatásra számíthat az, aki bevállalja a 2300 fős község ellátását. A polgármester szerint hamarosan nemcsak nekik, hanem a legtöbb településnek óriási gondot fog okozni háziorvost találni. Kerecsend társadalmilag és gazdaságilag sincs jó helyzetben, így érthető, hogy egy háziorvos inkább a II. kerületet választaná – mondta  a 24-nek a polgármester, aki belátja, Kerecsenden nem egyszerű orvosnak lenni,

egyfajta lelki adottság kell ide.

Verőce, a szerencsés

A Dunakanyarban található Verőcén nincs gond a háziorvosi ellátással. Dr. Cserni István 2003 óta viszi az édesapjától megörökölt felnőtt praxist, mellette van még gyerekorvos is a településen. Pontosan tudja, hogy ez egyre ritkább Magyarországon.

Verőcén és 30 kilométeres körzetében jó a helyzet, nincs hiány háziorvosból, mondja dr. Cserni István, aki tisztában van azzal, hogy az ottani praxis sokkal vonzóbb, mint egy borsodi zsákfalu rendelője. Verőcén jó a közlekedés, van óvoda és iskola, ráadásul csak 60 kilométer a főváros – kevés ennél jobb hely van Magyarországon háziorvosként praktizálni.

A háziorvos ott él, ahol dolgozik, ezért fontos számára, hogy a család is megfelelő színvonalon éljen. Ezért is érthető, hogy a kisebb és szegényebb települések orvosmegtartó ereje sokkal kisebb, mint a prosperáló Verőcéé.

Persze Cserni doktor praxisa sem tökéletes. 3 ezer embert lát el, amiről azt mondja, közel sem optimális, 1500 fő lenne a normális. És a pénz sem éppen megfelelő. Azt mondja, egy ehhez hasonló méretű praxishoz 2 millió forint kellene. Ebből lehetne egy főállású nővért, valamint félállásban egy orvosírnokot és egy takarítót alkalmazni. Ehhez képest most havi 1,2 millióból gazdálkodik. Sok olyan háziorvost ismer, aki mellékállásokat vállal (például üzem- vagy iskolaorvosi feladatok ellátását), csak hogy pénzénél legyen.

Nyitókép: MTI/Veres Nándor

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.