Belföld
Budapest, 2017. május 30.
Embrióbeültetéshez készülödik egy műtős a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó Kaáli Intézet műtőjében Budapesten 2017. május 30-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem túl nagy kihívás ma belehalni valamibe Magyarországon

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2017. 06. 14. 15:40

Az egészségügy a legsúlyosabb probléma, a kormány mégis eltolja magától. Reformra nincs remény, de nem feltétlenül milliárdok pumpálásával lehet javítani a drámai helyzeten. Már az is érzékelhető javulást hozhat, ha az orvosok megtanulnak köszönni.

Jelentős reformra nincs sok esély az egészségügyben, de a rendszer javítása nem csak pénzkérdés – ez a tételmondat fogalmazható meg a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital által szervezett Gyógyítható-e az egészségügy című konferenciája alapján.

Közhely, hogy nagyon rossz állapotban van a magyar egészségügy, pontosan tudja ezt a politika, és tisztában van vele a társadalom is. Juhász Attila, a Political Capital kutatója az elemzőintézet tanulmányát ismertetve elmondta: 2016-ban a megkérdezettek 37 százaléka a legsúlyosabb problémának tartotta az egészségügy helyzetét (2011-ben még csak 11, 2014-ben 21 százalék mondta ezt). Ehhez képest a kormányzati kommunikációban az elmúlt időszakban nem éppen ez volt a kiemelt téma.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Az egészségügy helyzetének értékelése pártszimpátiától független: a kormánypárti szavazók épp úgy komoly problémának tartják, mint az ellenzéki választók.

Nincs az egészségügy helyzetének megítélésében politikai megosztottság.

A tanulmány idézi a Medián májusi felmérését, amiből kiderül, hogy a lakosság kétharmada igazságtalannak és egyenlőtlennek tartja az egészségügyi ellátást. Az elégedetlenség miatt nem meglepő, hogy sokan fordulnak el az állami rendszertől, és hiába drága, a magánszolgáltatást választják.

Elfedés

Ahhoz képest, hogy a lakosság nagy része finoman szólva is elégedetlen az ellátással, jelentős reformra nincs sok esély – mondta Juhász Attila. A kormány fő politikai törekvése a probléma háttérbe szorítása és elfedése; nincs is önálló minisztérium, az egészségügy csak eldugva jelenik meg a kormányzati struktúrában, ráadásul egyre kevesebb pénzt fordít a kormány erre a területre.

Az ellenzék tematizálna, de gyenge hatásfokkal teszi. Bár vannak víziók és programok, az akciók és a kommunikáció a kormány intézkedéseinek kritizálásában merül ki.  És ott vannak még a civilek, bár nem tőlük kell várni az egészségügyi reformot. Ők csak egy-egy területtel, problémával tudnak foglalkozni, a mostani politikai környezet pedig csak nehezíti őket ebben.

Dráma

Nemcsak a rosszul működő és félrelökött egészségügy a probléma, hanem a magyarok romló egészségi és társadalmi állapota is. Erre Kollányi Zsófia, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének adjunktusa világított rá drámai uniós számokkal tarkított előadásában.

Kezdte azzal, hogy a magyar férfiak körében az átlagos várható élettartamban 9 év különbség van Svédországhoz képest.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

De az igazi dráma nem ez a kutató szerint.

Ha az iskolai végzettséget nézzük a várható élettartam tekintetében, egy svéd és egy magyar diplomás férfi között 5 év a különbség, az alapfokú (8 általános) végzettségűeknél viszont

12 év. Ennyivel él többet egy érettségivel nem rendelkező svéd férfi, mint egy hasonló iskolázottságú magyar. 

Az, hogy kinek milyen az életmódja, tud-e az egészségügy jótéteményéből részesülni vagy sem, nagyban függ attól, hol helyezkedik el a társadalmi rendszerben – foglalta össze a helyzetet Kollányi Zsófia, aki szerint ma nem nagy kihívás Magyarországon belehalni olyasmibe,  amit elvileg lehet kezelni. Az egészségügyi ellátás hosszú láncolat, ahol sok helyen megtörhet a betegellátás:

Tud-e arról a beteg, hogy van elérhető szűrés? Felismeri-e egyáltalán a betegség tüneteit? Elmegy-e háziorvoshoz, ha igen, ott el tudja-e rendesen mondani, mi a baja? Megkapja-e azt a beutalót, amire szüksége van?

Az egészségügy helyzetét csak az egészségüggyel megjavítani nem lehet, ez ennél sokkal összetettebb társadalmi probléma a kutató szerint. Egyszerre több területen kellene javítani:

  • Iskolázottság:  nagyban meghatározza, hogy valaki milyen pozíciót tölt majd be a társadalomban, márpedig sokan vannak olyanok, akik nem szereznek érettségit.
  • Foglalkoztatás: a hivatalos adatok szerint nő, 2008 óta azonban csak minimálisan, ha nem vesszük figyelembe a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat.
  • Szegénység és kirekesztettség: itt tényleg van javulás, de európai összehasonlításban nagyon rossz a helyzet, főleg, ha a gyerekszegénységet és a mélyszegénységet nézzük.

Köszönni, kezet nyújtani

Az, hogy érzékelhető javulás induljon el az egészségügyben, nem feltétlenül milliárdok kérdése – erre világítottak rá a konferencia civil meghívottai. Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért projekvezetője szerint szükség volna olyan intézményre, ami a kormányzattól függetlenül vizsgálja ki a betegjogi kérdéseket. A TASZ-hoz évente 2800-an fordulnak jogi segítségkéréssel, túlnyomó többségük az egészségügyben tapasztalt sérelmek miatt keresi fel a szervezetet.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Asbóth Márton szerint a pozitív változás gyakran az intézmények szándékán múlik: ha akarja a kórház, megteremti a lehetőséget például arra, hogy a szülő a gyereke mellett maradhasson a kórházban. Ha nincs erre szándék, akkor nem teremti meg.

Mezei Andrea, a PAF – Az emberibb egészségügyért Közhasznú Alapítvány elnöke hét kórház tizennégy osztályát járta végig abban az egy évben, amikor édesapját és testvérét is elveszítette. Úgy véli, a betegek jobban érzik magukat abban az egészségügyi intézményben, ahol az orvosok és az ápolók is jól vannak. Utóbbiak például köszönnek a betegnek. Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetője is azt emelte ki, hogy az orvosokat meg kell tanítani köszönni és kezet nyújtani.

Az egészségügy tabutémája: a hálapénz

  • Asbóth Márton (TASZ): „ez egy korrupciós bűncselekmény, elképesztő torzulásokat okoz a rendszerben, évtizedes története van, a hálapénz megszüntetését első számú prioritásként kellene kezelni. Nem nekünk kellene a spanyol viaszt feltalálni, vannak már működő rendszerek”.
  • Mezei Andrea (PAF): bízik benne, hogy a most végzett orvosgeneráció kiköveteli a társadalmi normalistát.
  • Leitner György (Primus): „Sokan azért választják a drága magánszolgáltatást, mert ott legalább nem kell hálapénzt adni.”
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LISBON, PORTUGAL - MARCH 25: Head coach Bernd Storck of Hungary looks on during the 2018 FIFA World Cup Qualifying Group B match between Portugal and Hungary at Luz Stadium on March 25, 2017 in Lisbon, Portugal.  Rodrigo Cabrita / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.